96 évesen börtönbe kell mennie az egyik utolsó élő auschwitzi őrnek

Lüneburg, 2015. július 14. Oskar Gröning, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor egykori őre a tárgyalóteremben perének újabb tárgyalási napján a lüneburgi tartományi bíróságon 2015. július 14-én. A 94 éves Gröninget 300 ezer magyar zsidó gázkamrába juttatásával vádolják. (MTI/EPA/Pool/Axel Heimken)

Egészségileg alkalmas rá, ezért le kell tölteni négyéves szabadságvesztését a 96 éves Oskar Gröningnek, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrének, miután a védelemnek a büntetés végrehajtásának elhalasztását célzó kérelmét elutasították - közölte a hannoveri ügyészség szerdán. Gröninget magyar zsidók százezreinek legyilkolásában ítéltek bűnrészesnek.

Gröninget háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság.

Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon, 2015. júliusában Forrás: MTI/EPA-DPA/Pool/Axel Heimken

Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre.

Az orvosszakértő szerint a férfi alkalmas a büntetés letöltésére,

ugyanakkor követelmény a megfelelő orvosi és ápolói ellátás a börtönben. Gröning ügyvédje fellebbez a határozat ellen, szerinte az orvos testileg nem vizsgálta meg védencét.

„Az auschwitzi könyvelő”

Oskar Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején

a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte,

előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban ugyancsak közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.

Bocsánatot kért

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.

Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy „erkölcsileg bűnrészes” a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon azt mondta, hogy

nem lett volna szabad közreműködni

mindabban, ami Auschwitzban történt.