Elítélték az egyik utolsó élő lágerőrt

Oskar Gröning, perének ítélethirdetésén

Háromszázezer rendbeli gyilkosságban bűnrészesség miatt négy év szabadságvesztésre ítélte szerdán Németországban a lüneburgi tartományi bíróság Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrét.

A 94 éves férfira az ügyészségi indítványhoz képest szigorúbb büntetést mértek. A vádhatóság három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védő a vádlott felmentését.

Oskar Gröning, perének ítélethirdetésén Forrás: MTI/AP/Markus Schreiber

Csomagokat kezelt

Gröning az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az ügyészség és a bíróság megítélése szerint ezzel bűnrészessé vált a tevékenysége idején Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában.

Erkölcsileg bűnösnek érzi magát

Oskar Gröning a bíróság előtt kedden a korábbi, erkölcsi értelemben vett bűnrészességét elismerő állásfoglalását megismételve kifejezte sajnálatát az auschwitz-birkenaui haláltáborban végzett tevékenysége miatt. Kiemelte: "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami a haláltáborban történt.

"Őszintém sajnálom, hogy ezt a felismerést nem korábban és nem következetesebben fordítottam tettekké"

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által áprilisban indított új perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.

A zsidók elégedettek az ítélettel

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa üdvözölte az ítéletet. A lüneburgi tartományi bíróság döntése "nagyon fontos" , hiszen felelősségre vontak egy náci háborús bűnöst, ami az áldozatok és hozzátartozóik számára nagy jelentőségű fejlemény, és a per komoly hozzájárulás a "német múlt" feldolgozásához - nyilatkozott Josef Schuster, a szervezet elnöke.

Üdvözölte az ítéletet a Simon Wiesenthal nácivadász központ is. Oskar Gröning

"jól megérdemelt" ítélete remélhetőleg ösztönzi a német hatóságokat,

hogy az összes többi hasonló ügyben is eljárjanak - mondta Efraim Zuroff, a jeruzsálemi székhelyű szervezet vezetője.

Megkésett igazság

Az ítéletet a Zsidó Világkongresszus (WJC) is üdvözölte. A bíróság "megkésve, de igazságot tett" - áll a WJC honlapján közölt állásfoglalásban, amely szerint Gröning "ugyan csupán egy kis fogaskerék volt a náci halálgépezetben, de az olyan emberek nélkül, mint ő, nem lett volna lehetséges a zsidók milliói és mások elleni népirtás".

A szemléletváltó ítélet

A Gröning elleni második eljárás a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) által rögzített adatok alapján indult el. A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.