A repülőgépeket még 2013-ban rendelte meg a Transaero nevű orosz légitársaság, amely aztán 2015-ben csődbe ment, és a gépeket végül nem vette át. A két gépet jelenleg a Mojave sivatagban tárolja a Boeing, mert az ottani meleg, száraz levegő lehetővé teszi, hogy a gépeket a korrózió kockázata nélkül lehessen hosszabb ideig raktározni.
A légierő úgy nyilatkozott, hogy az üzlet hamarosan létrejöhet, a tárgyalások végső fázisban tartanak. A Boeing részleteket nem árult el, csak annyit mondtak: az a céljuk, hogy a légierő nagy értékű repülőgépet vehessen át, de ez ne kerüljön túl sokba az amerikai adófizetőknek.
Donald Trump amerikai elnök megválasztása után nem sokkal a Twitteren intézett kirohanást az elnöki különgépeket hagyományosan szállító Boeing ellen, mert sokallta a gép négymilliárd dolláros árát, s a megrendelés lemondását helyezte kilátásba.
A légierő hárommilliárd dollárt különített el két elnöki különgép beszerzésére,
de az amerikai gyakorlat az, hogy ilyen beszerzéseknél csak a legritkább esetben éri el a végleges vételár a rendelkezésre álló költségkeretet.
Az Air Force One, amely csak akkor viseli ezt a hívójelet, ha az elnök a fedélzeten tartózkodik, nem hagyományos luxusrepülő; a gépről az elnök teljes körűen képes ellátni hivatalát, szükség esetén akár atomcsapást is elrendelhet különgépe fedélzetéről.