A források, akik nevük elhallgatását kérték, azt mondták, Dakka szerdán hivatalosan tiltakozni fog Najpjidónál amiatt, hogy az aknákat a határhoz közel telepítik.
Rohingja lázadók Mianmarban augusztus 25-én megtámadtak mintegy 30 rendőrőrsöt és katonai posztot, mire a mianmari hadsereg offenzívát indított a lázadók ellen.
Az összecsapásokban legalább 400 ember meghalt, és csaknem 125 ezer civil menekült Bangladesbe.
A muzulmán rohingják jogfosztottan élnek Mianmar Arakán nevű szövetségi államában, a buddhista többségű ország bangladesi bevándorlóknak tekinti őket.
Az egyik bangladesi forrás elmondta, hogy emberek több csoportja telepítette az aknákat a határvonalat jelző szögesdrótkerítés mellett. Azt nem tudta megmondani, hogy az illetők egyenruhát viseltek-e, de azt állította, hogy nem rohingja lázadók voltak. Mindkét nyilatkozó azt mondta, hogy főleg fényképek alapján és informátoroktól tudnak az aknatelepítésről.
A határőrség egyik tisztje arról számolt be korábban a Reutersnak, hogy kedden hallottak
két robbanást a határ másik oldaláról, majd egy bangladesi kórházba kellett szállítani egy fiút, mert feltehetőleg egy felrobbant akna levitte az egyik lábát.
Egy másik fiú pedig kisebb sérülést szenvedett.
Egy rohingja menekült hétfőn a két ország közötti senki földjén videóra vett egy félig sárral borított tárgyat, amely aknának látszik.
A mianmari hadsereg nem válaszolt a Reuters azon kérdésére, hogy mi robbanhatott a határ mentén kedden, a kormányszóvivő pedig nem volt elérhető.
Egy meg nem nevezett mianmari katonai forrás elmondta a hírügynökségnek, hogy az 1990-es években telepítettek aknákat a bangladesi határ mentén a határsértések megakadályozására, és a hadsereg azóta próbálja felszedni őket, de az utóbbi időben nem telepítettek újabbakat.
Mianmar azon kevés országok egyik a világon, amelyik nem írta alá az ENSZ 1997-es Ottawai Egyezményét a személy elleni aknák tilalmáról.