A Bundestag jogászai szerint bizonytalan a 2015-ös német határnyitás jogi alapja

Vágólapra másolva!

Továbbra is bizonytalan, hogy milyen jogi alapon hozott döntést a német szövetségi kormány 2015 őszén a migránsok tömeges beengedéséről – állapította meg egy jogi szakvéleményben a szövetségi parlament (Bundestag) tudományos szolgálata a Die Welt című lap pénteki beszámolója szerint. Az ügy feltárására a vasárnapi Bundestag-választással kezdődő ciklusban akár parlamenti vizsgálóbizottság is alakulhat.

Origo ,

MTI

Vágólapra másolva!

Németország Bundestag határnyitás

A Die Welt írása szerint az ellenzéki Baloldal (Die Linke) felkérésére összeállított szakvéleményből kiderül, még a Bundestag jogászai sem tudják, hogy a szövetségi kormány milyen jogi alapon engedélyezte 2015. szeptember 4-én a Magyarországon az osztrák határ felé elindult migránsok beutazását.

A szakértők kiemelik, hogy alapesetben meg kell tagadni a belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől. Ez mindenkire vonatkozik, aki a balkáni migrációs útvonalon érkezik, mert az útvonal a biztonságos Ausztria felől éri el Németországot. A szabály alól kivételt jelent, ha Németország a Dublin III. – uniós menekültügyi – rendelet alapján átvállalja az illetékes országtól a menekültügyi eljárás lefolytatását, vagy ha a szövetségi belügyminisztérium rendeletet ad ki a menedékkérők beengedéséről. Azonban ilyen rendelet nem lelhető fel a belügyminisztérium aktáiban, és a kormány a menekültügyi eljárások lefolytatásának átvállalásáról sem hozott hivatalos döntést.

Angela Merkel Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Carmen Jaspersen

A szakvéleményben azt a kérdést is körüljárták, hogy lett-e volna szükség parlamenti felhatalmazásra a menedékkérők tömeges beengedéséhez.

A Bundestag jogászai kiemelték, hogy a szövetségi alkotmánybíróság bevezette az úgynevezett lényegességi elvet, amelynek értelmében nem a végrehajtó hatalomnak, hanem a törvényalkotónak kell meghoznia a döntéseket az "alapvetően normatív" területeken, kiváltképpen az alapjogok gyakorlása terén, és ezt irányozza elő az úgynevezett "demokrácia-, és jogállamisági elv" is

– idézett a Die Welt a szakvéleményből.

A semlegességre kötelezett jogászok ugyan nem foglaltak állást ebben a kérdésben, de rámutattak, hogy az alkotmánybíróság a menekültek családegyesítései jogával kapcsolatban egy ítéletében kimondta, törvényhozási döntés szükséges arról, hogy kell-e, és ha igen, milyen mértékben kell korlátozni a külföldiek bevándorlását.

A rendre feltételes módban fogalmazó szakértők hozzátették, hogy mindennek alapján akár amellett is lehetne érvelni, hogy a Bundestagnak legalább utólag hozzá kellene járulnia a határnyitáshoz

– írta a Die Welt.

Továbbá hozzátették, a jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és az az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik majd, ha bejutnak a Bundestagba, ami biztosra vehető, tekintve, hogy mindkét párt támogatottsága nagyjából a kétszerese az 5 százalékos bejutási küszöbnek.