Zaw Htay mianmari kormányszóvivő a kézzelfogható bizonyítékok hiányára hivatkozva visszautasította vádakat, és hozzátette, hogy egyetlen korábbi kabinet sem védte még ilyen elkötelezetten a jogokat.
Mianmar korábban az ENSZ vádjai ellen is tiltakozott, amelyek szerint a biztonsági erők augusztus végén etnikai tisztogatásba kezdtek Arakánban muszlim szélsőségesek összehangolt támadásaira válaszul. A kormány szerint a hadsereg csak a terroristák ellen harcol, akik civileket gyilkolnak és falvak égetnek fel. A hadműveletek miatt eddig mintegy 480 ezer ember hagyta el otthonát és menekült a szomszédos Bangladesbe augusztus 25-e óta.
A menekültek közül többen azzal vádolták a biztonsági erőket és a buddhista nacionalistákat, hogy megpróbálják kiűzni a muszlim rohingjákat a buddhista többségű Mianmarból.
Az ázsiai országban bangladesi bevándorlóknak tartják a kisebbség tagjait, és többségük hontalan.
"A mianmari hadsereg könyörtelenül űzi ki az északi Arakán szövetségi államból a rohingjákat" – mondta James Ross, a HRW jogi igazgatója.
"A falusiak tömeges lemészárlása és házaik felgyújtása az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik.
A HRW szerint műholdfelvételekkel alátámasztott kutatásai megerősítik a deportálásokról, erőszakos kitelepítésekről, gyilkosságokról és nemi erőszakról szóló híreket. A szervezet úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az érdekelt országoknak célzott szankciókkal és fegyverembargóval kellene válaszolniuk minderre.
Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei korábban évekig büntető intézkedésekkel sújtották Mianmart, a katonai kormányzás végét és demokráciát követelve.