Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
14 százalékponttal vezet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a szociáldemokraták (SPD) előtt egy hónappal a német parlamenti választás előtt. A CDU az INSA felmérése szerint 38, míg az SPD 24 százalékon áll. Tőlük messze lemaradva négy párt verseny a harmadik helyért. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) 10, a Baloldali Pártnak (Die Linke) és a szabad demokratáknak (FDP) 9-9, míg a Zöldeknek 7 százalékos támogatottsága van. Jól látszik, hogy hibahatáron belül vannak egymástól ezek az alakulatok, így
csak a választás napján dől el a harmadik hely sorsa.
Ha valami csoda nem történik a következő egy hónapban, akkor szinte biztos, hogy Angela Merkelnek fogják hívni Németország következő kancellárját is. Bár a közelmúlt német választástörténetében volt már példa arra, hogy az egyik párt rövid idő alatt nagyon jelentős hátrányt dolgozott le. 2005-ben egy hónappal a választás előtt a CDU szintén 14 százalékponttal vezetett az SPD előtt, de végül csupán egy százalékponttal tudta megelőzni Merkel Gerhard Schröder pártját. A mostani tendenciák alapján egyelőre nehéz elképzelni, hogy hasonló fordulat történjen.
A mostani helyzetben sokkal nehezebb kérdés, hogy milyen koalíció alakul majd.
Az INSA felmérése alapján egyetlen pártnak sem lesz abszolút többsége.
A CDU egyelőre sem a Zöldekkel, sem a szabad demokratákkal nem szerezne abszolút többséget. Merkel pedig kizárta annak a lehetőségét, hogy az AfD-vel, vagy a Die Linkével kössön koalíciót. Többsége egyelőre csak CDU-SPD, vagy pedig egy CDU-FDP-Zöldek koalíciónak van. Martin Schulz pártja pedig esetlegesen egy SPD-Zöldek-Die Linke-FDP koalíció esetén kerülhetne hatalomra, de ennek a koalíciónak az esélye is szinte nulla.
Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a szeptember 24-i német választások után előfordulhat, hogy ismét nagykoalíció alakul. A szakértő azt mondta, több forgatókönyv is létezik a választások kimenetelére, és bár senki nem akarja, megismétlődhet a nagykoalíció is. Elmondta még, hogy "forró" szakaszába lépett a kampány, és
előállt az a furcsa helyzet, hogy a két párt még együtt kormányoz, de már egymás ellen kampányol.
Angela Merkel (népszerűségi indexe 60, kihívójáé, Martin Schulzé 33 százalékon áll.)
A szociáldemokrata vezetésű alsó-szászországi kormány váratlan felbomlása augusztus elején – és az előre hozott tartományi választások kiírása október 15-re – aligha erősíti a szociáldemokraták pozícióját. Miként nem használ a hónapokkal ezelőtt újdonsült pártelnökként még valóságos politikai „repülőstartot" vett Martin Schulz vezette SPD-nek az a vita sem, amely a volt szociáldemokrata kancellárnak, Gerhard Schrödernek a Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz közel álló Rosznyefty olajipari vállalatnál várható igazgatói állása körül alakult ki.
Az SPD hasonló, választások előtti meggyengülése a szakértő szerint ugyanakkor korántsem előzmény nélküli: 2009-ben Angela Merkel riválisaként az akkori szociáldemokrata kancellárjelölt, Frank-Walter Steinmeier mindössze 23 százalékot szerzett, 2013-ben az ugyancsak a hivatalban lévő kancellárral szemben a volt szociáldemokrata pénzügyminiszter, Peer Steinbrück 25,7 százalékot ért el. A dolgok pillanatnyi állása szerint
Martin Schulz támogatottsága sem lesz magasabb ennél.
Befolyásolhatják ugyan a közvélemény hangulatát a belső biztonságot érintő események, mindenekelőtt esetleges terrorista jellegű merényletek Németországban, de az ország határain kívül is, mint például a barcelonai gázolásos merénylet. Egy ilyen esemény újra felértékelheti a menekültpolitikának a német választási kampányban kissé háttérbe szorult szerepét, ami az AfD számára jelenthet felhajtóerőt. A helyzet sajátossága ugyanakkor, hogy ebből a szociáldemokraták aligha húzhatnának hasznot, mivel a migrációs politika alakításáért a nagykoalíció tagjaként maguk is felelősséget vállaltak – értékelte a szakértő.
A választások eredményeként szóba jöhető koalíciós lehetőségekkel kapcsolatban – a közvélemény-kutatási adatokat figyelembe véve – Kiss J. László rámutatott: a CDU/CSU által leginkább előnyben részesített forgatókönyv a 38-40 százalékon álló kereszténypártok és a német alsóházba nagy valószínűséggel visszakerülő, 7-9 százalékos támogatottságú liberális, szabad demokrata párt, az FDP koalíciója lenne. A szövetségi köztársaság legnépesebb és ezért leginkább reprezentatívnak tekintett tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában is ez a koalíciós formáció jött létre a 2017-ben tartott tartományi választások után. A többségalkotásnak ez a formája a jelenlegi adatok szerint azonban korántsem nevezhető biztosnak.
Valószínűbbnek tartott forgatókönyv az FDP és a Zöldek részvételével a CDU vezette hármas koalíció.
Ilyen típusú koalíció jött létre az idei tartományi választásokat követően Schleswig-Holsteinben. Daniel Günther, az új, CDU vezette schleswig-holsteini tartományi kormány miniszterelnöke arra utalt, hogy a 7-10 százalékon álló AfD várható parlamenti bejutásával hatpártivá bővülő Bundestagban országos szinten is hozzá kell szokni a hárompárti koalíciók gyakorlatához, ami tartományi szinten már elfogadottá vált. Volker Bouffier, a hesseni, CDU vezette tartományi kormány miniszterelnöke az ilyen típusú koalíciók érdekében a Zöldekkel folytatott közös kormányzás pozitív tapasztalatait emelte ki.
Végül harmadik lehetőségként szóba jöhet a jelenlegi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció újbóli megalakulása, amit valójában egyik párt sem akar. Ez a forgatókönyv váratlan tényezők hatásaként és a választási eredmények aritmetikája alapján nem zárható ki, még akkor sem, ha az ellenérvek nyilvánvalóak.
A tartós nagykoalíció ugyanis hagyományosan a politikai széleket erősíti
és a pártarculatok összemosódásához vezet, és mindez a kisebbik partner SPD szempontjából már eddig is, időről időre szavazatveszteségekhez vezetett.
Kiss J. László szerint Angela Merkel kancellár tartós népszerűsége számos tényezővel magyarázható. Mindenekelőtt a gazdasági eredményekkel: a rekordalacsony, hárommillió alatti munkanélküliséggel, amelyet a CDU választási programja szerint 2025-ig 50 százalékkal csökkenteni kíván, és ez a teljes foglalkoztatottság feltételeit teremtheti meg. A magas foglalkoztatottság – 43-44 millió munkavállaló – és a társadalombiztosításon alapuló munkatevékenység növekedése – rekordszintű adóbevételeket biztosít és lehetővé tette a keleti tartományok javára szolgáló aszimmetrikus nyugdíjemelést. Noha a hazai össztermék (GDP) mintegy 8 százalékát kitevő német kereskedelmi többlet a nemzetközi viták középpontjában áll, nem kérdéses, hogy ez a német versenyképesség bizonyítéka.
Menyes Roland, az Antall József Tudásközpont munkatársa szerint Schulz megpróbál felvetni olyan klasszikus baloldali témákat, mint például a nyugdíj vagy a szociális igazságosság, ám a német lakosság kétharmada igazságosnak tartja a társadalmi-gazdasági rendszert. Mi több, 80 százalékuk úgy gondolja, hogy a társadalom nagyobb jövedelemmel rendelkező 50 százalékához tartozik - tette hozzá.
Németországban haldoklik a baloldali gondolkodás
- jelentette ki Menyes Roland.
Bár a bevándorlás a kampányban egyelőre nem kapott hangsúlyos szerepet, de a választók döntésében ez is egy fontos szempont lesz. Kiszelly Zoltán szerint Merkel továbbra is ellenőrzött, ütemezett bevándorlást szeretne az ellenőrzés nélküli, tömeges bevándorlás helyett, csak tudja, hogy most nem lenne népszerű ezzel. A Századvég vezető oktatója szerint Németországnak továbbra is nagy szüksége van munkaerőre, főként a szolgáltatási és a szociális szektorban,
a bevándorlók tömegei viszont már nem a szakképzett középosztályból kerülnek ki,
hanem akár még a saját nyelvén is analfabéta rétegből, amely nehezen integrálható.
A választással kapcsolatban Kiszelly Zoltán azt mondta: úgy tűnik, Merkel elsődleges terve, hogy a jelenleg 7-8 százalékon álló Zöldekkel alakít kormányt. Bár a liberális FDP 2013-as kiesése után újra bejuthat a parlamentbe, a szintén 7-8 százalékos népszerűségű párthoz valószínűleg csak másodsorban fordulna a kancellár a kormányalakítás érdekében - vélekedett.
