A második világháború utáni 19. Bundestag - szövetségi gyűlés - megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat. A választáson 42 párt és 4828 jelölt indul.
A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.
Az első eredménybecslések közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.
Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag - szövetségi gyűlés - tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre,
a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe.
Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.
A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és
az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.
Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem egyetemi docense vasárnap reggel az M1-en azt mondta, hogy a felmérések arra mutatnak, hogy
a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megnyeri a választásokat Németországban, míg a baloldal képtelen lesz hatékony koalíciót kötni ez ellen.
Gálik Zoltán azt is hozzátette, hogy a nagy pártok támogatottsága csökkent a felmérések szerint, és a bizonytalanok aránya is jelentős, 40 százalékra teszik, de így is az a legvalószínűbb, hogy a CDU és koalíciós partnerei alakíthatnak kormányt.
A mostani választások tétje az is, Németország "beáll-e" az Emmanuel Macron francia elnök által meghirdetett Európa programja mögé vagy sem.
Ha a liberálisokkal és a zöldekkel is koalíciót köt a CDU, akkor valószínűleg lassabb változásokra kell készülni az Európa-politikai téren - tette hozzá.