Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az új ukrán oktatási törvény elfogadása miatt soron kívüli közgyűlést tartott szombaton a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában. A közgyűlést komoly biztonsági intézkedések mellett tartották. A szervezet elnöke, Orosz Ildikó azt mondta, az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai
magyar tannyelvű oktatás lefejezésével megszünteti a magyar pedagógusok munkáját, és agóniára ítéli a kárpátaljai magyar közösséget.
Azt is elmondta, hogy az oktatási törvény valóságos merénylet az ukrajnai magyar kisebbség ellen. És szerinte a jogfosztó törvény elfogadását az ukrán médiában három éve folyó, az országos közvéleményt a kárpátaljai magyarok ellen hangoló pszichológiai nyomásgyakorlás előzte meg. Orosz Ildikó kifogásolta, hogy az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium az elmúlt egy évben következetesen
visszautasította a több mint 2700 tagot számláló szakmai érdekvédelmi szervezet kérését.
A kérés lényege az volt, hogy a tárca egyeztessen a készülő oktatási törvényről a kárpátaljai magyarság képviselőivel. Állítólag több mint 40 levelet és beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz. Ezek tele voltak a szervezet javaslataival, emellett pedig elküldték a minisztériumnak azt a 64 ezer aláírást, amelyet a meglévő nyelvhasználati jogaik védelme érdekében gyűjtöttek össze.
Orosz Ildikó elmondta, hogy a soron kívüli közgyűlését azért hívták össze, hogy a pedagógusok megvitassák az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetet, és tájékoztassák az ukrán állam vezetőit, az oktatási tárcát és az európai uniós szervezeteket álláspontjukról. Orosz Ildikó azt mondta, „egyúttal emlékeztetni szeretnénk az illetékes hatóságokat arra, hogy amikor rólunk hoznak döntést, akkor a mi álláspontunkat is figyelembe kell venniük”.
A közgyűlésen felszólalt Brenzovics László is, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője, aki szerint az ukrajnai válság közepén
akarják harmadrendű állampolgárokká degradálni a kárpátaljai magyarokat,
megfosztva őket attól a legalapvetőbb emberi joguktól, hogy maguk választhassák meg, milyen nyelven taníttassák gyermekeiket. Brenzovics László úgy fogalmazott, „ezt még
Sztálin sem merte megtenni a kárpátaljai magyarokkal szemben.
Minden egyes iskoláért, minden egyes osztályért harcolni fogunk, ezt a küzdelmet meg fogjuk vívni”. A soron kívüli közgyűlésen elfogadtak egy nyilatkozatot is, amiben négy alapvető követelést fogalmaztak meg.
Az oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
