Fedinec Csilla közölte, hogy a törvény hatályba lépéséig, vagyis szeptember 28-ig sehol sem tették közzé a jogszabály szövegét. Vélhetően azért, mert az ukrán politikum próbálta kikerülni a felmerülő problémákat - tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy több dokumentum, magyar-ukrán keretegyezmény és szerződés garantálja a magyar kisebbség nyelvhasználatát, felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-ukrán alapszerződés éppen az oktatással kapcsolatban különbözőképpen fogalmaz ukránul, illetve magyarul. A magyar szöveg az anyanyelv tanulásához való jogot és az anyanyelven tanulás jogát is rögzíti,
az ukrán szövegben viszont ez vagy kötőszóval szerepel.
Fedinec Csilla arról is szólt, hogy a törvény célja nem csupán az, hogy az orosz kisebbséget rákényszerítsék az ukrán nyelvhasználatra, hanem azokkal a polgárokkal is el akarják sajátíttatni az ukrán nyelvet, akik ugyan ukránnak vallják magukat, ám oroszul beszélnek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy
az ország nyugati és középső részén 90 százalék feletti az ukrán iskolák aránya.
Ez az arány csupán Kárpátalján, Odessza megyében és a két szakadár keleti területen 70 százalékos - mondta a kutató.