A halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal - állítják azok, akik ellenzik a kivégzéseket. Ennek ellenére ma is összesen
74 országban van jelen a halálbüntetés.
Halálbüntetést a legtöbbször háborús bűnökért, vagy brutális, esetleg sorozatgyilkosságért adnak. Vietnamban, Kínában és Indonéziában viszont kábítószer-kereskedelemért is járhat.
George Junius Stinney Jr. tizennégy éves volt, amikor 1944-ben kivégezték. A fiút azzal vádolták, hogy megölt egy nyolc- és egy tizenegy éves kislányt. Alcolu városát a vasúti sín választotta ketté: egyik felén csak fehérek laktak, míg a másikon feketék.
Két fehér kislány virágot szedett, amikor áttértek a feketék lakta részre. George-tól és nővérétől kértek segítséget, hogy visszataláljanak. Ezt többen is látták, és mivel a két kislány holttestét másnap találták meg egy sáros vízzel teli gödörben, George-ot gyilkossággal vádolták meg.
A fiút három fehér rendőr hallgatta ki, akik a bíróságon azt hazudták, hogy George beismerte az emberölést. A bíró, a tanú és az esküdtek is mind fehérek voltak. Nagyon hamar született ítélet, ahogy a kivégzés is rövid időn belül lezajlott. A reszkető George egy Bibliát szorongatva lépett a villamosszék elé.
Mivel 157 cm magas és 40 kilós volt, a felnőtteknek készült szék nagy volt neki, ezért a Bibliájára ültették.
Nagy volt rá a maszk is, ezért az első áramütésnél lecsúszott a fejéről. Stinney-t a bármiféle tárgyi bizonyítékok nélkül ítélték halálra.
Hatvan évvel kivégzése után három jogász Steve McKenzie, Ray Chandler és Matt Burgess elővették az ügyét. Egyöntetűen azt állították, hogy ártatlanul ítélték halálra a 14 éves fiút.
A 28 éves Johnny Frank Garrettet 1992. február 11-én végezték ki egy 76 éves apáca, Tadea Benz 11 évvel korábbi megerőszakolásáért és megöléséért, Texasban. Sosem tett beismerő vallomást, mindent tagadott. Szemtanúk állították, hogy látták a zárda felől futni a gyilkosság éjjelén, de Garett megmagyarázta: azt állította, hogy az apáca megölése előtt két nappal valóban belopózott, hogy lopjon. Elemelt egy konyhakést, amivel egy fiókot akart kinyitni a nő szobájában. Elhúzta az ágyat is, ezért lehetett tele az ujjlenyomatával a szoba és a gyilkos fegyver. Azt mondta, hogy nem találkozott senkivel a zárdában, és nem ölte meg az apácát.
Időközben kiderült, hogy Johnny Garrett végül is igazat mond: az orvosszakértő, Dorothy Otnow Lewis megállapította, hogy
Garett egy gyerekkori trauma hatására súlyos agykárosodást szenvedett, és kettős személyisége alakult ki.
Johnny tényleg nem ölt meg senkit, de arra gyanakodtak, hogy a másik énje, Aron igen. 2004-ben, tizenkét évvel a kivégzés után újra elővették az ügyet, és DNS-nyomok alapján megfejtették. Négy hónappal Benz nővér halála után egy másik idős nőt, Narnie Box Brysont is megerőszakoltak, és megöltek. Miután elfogták a tettest, Leoncio Perez Ruedát, a DNS-tesztek bebizonyították, hogy Benz nővért is ő ölte meg.
A 23 éves férfi feleségével és három kislányukkal élt Texasban. 1991. december 23-án kigyulladt a házuk. Az anya, Stacy éppen vásárolt, amikor a lángok felcsaptak.
A három kislány közül mindegyik meghalt.
Egyiküknek sikerült kimenekülnie, de később belehalt az égési sérüléseibe.
Az ügyészek azzal vádolták a férfit, hogy ő gyújtotta a tűzet, így próbálta meg eltusolni azt, hogy megverte a gyerekeket.
Erre azonban semmi bizonyítékuk nem volt, és az anya is férje mellett tanúskodott. Állította, hogy sosem bántották a kislányokat.
Hiába állították a szakértők, hogy nem az apa gyújtotta fel a házat, és hiába fellebbezett, Cameront 36 évesen, 2004. február 17-én kivégezték.
Halála után 5 évvel azonban kiderült, hogy a tűzvizsgálat során hibát hibára halmoztak, és mindenféle tudományos alapot mellőztek. 2009-ben vették elő újra az ügyet. Egy év múlva egy négyfős testület elismerte, hogy a nyomozók hanyag tűzvizsgálatot végeztek. A bíróság végül kimondta Cameron Todd Willingham ártatlanságát.
Ő bár megúszta a kivégzést, 39 évet ült ártatlanul.
18 éves volt, amikor elítélték 1975-ben. Azzal vádolták, hogy egy barátjával együtt megölték Harold Frankst Clevelandben. Egy 12 éves gyerek, Eddie Venon tanúskodott ellenük, aki azt mondta, hogy látta őket az áldozattal verekedni egy bolt előtt. A fiú állította, hogy Jackson lőtte le Harold Frankst. Jackson 2004-ben, 57 évesen szabadult. Mondhatni szerencséje volt, ugyanis először halálra ítélték.
Két hónapja volt a kivégzésig, amikor életfogytig tartó börtönre módosították a büntetését, mert a bíróság rosszul töltötte ki a papírjait.
Amikor az Ohio Innocence Project felkarolta az ügyét 2014-ben, Eddie Venon visszavonta a vallomását, és elismerte, hogy az államügyész és a rendőrök vették rá, hogy hazugságokat mondjon. Ricky Jackson egymillió dollár kártérítést kapott az államtól.
2007-ben több mint 300 olasz, életfogytiglanra ítélt rab írt egy levelet az akkori köztársasági elnöknek, hogy börtönbüntetésüket változtassák meg, és végezzék ki őket.
Ez apró kortyokban fogyasztott halált jelent. Győzelem a halál felett, mert még a halálnál is erősebb”
- írták a rabok.
A fogvatartottak arra hivatkoztak, hogy az életfogytiglani büntetés olyan kegyetlen szenvedés, ami túlmegy minden képzeleten.