A nyolcadik alkalommal – ezúttal Jordániában – megrendezett világfórum fő témái közé tartoznak az élelmiszerbiztonság, a víz és az energia kérdései.
A tudomány világévében, 1999-ben rendezett budapesti tudományos világkonferencián Magyarország kezdeményezte a Tudomány Világnapjának megtartását. Erről 2001-ben határozott az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos, Kulturális Szervezete. A világnapot első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.
A kétévente tartott rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a döntéshozókkal és a társadalommal. A WSF azért is különleges tanácskozási alkalom, mert nem egyetlen tudományos szakpolitikai téma köré szerveződik.
A keddi jordániai megnyitón a magyar államfő hangsúlyozta, hogy a XXI. századi társadalmak békéje alapvetően függ az energiaellátástól, mert mindazt az infrastruktúrát, amelyet az elmúlt években létrehoztak, nem lehet energia nélkül működtetni.
Az energiaellátás megszűnése társadalmi összeomláshoz és háborúkhoz vezethet
– fogalmazott Áder János, és jogosnak ítélte a kérdésfeltevést, hogy a tudomány miként tud segíteni.
A köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy Jordánia térségének utóbbi tízezer éves története rengeteg tanulságot halmozott fel a békéről, a konfliktusokról, tudományos felfedezésekről és az azokat nehezítő körülményekről.
A tanácskozás résztvevőinek inspirálásához a magyar köztársasági elnök több kérdést is megfogalmazott a víz, az élelmiszerbiztonság és az energia tárgykörében.
Hangsúlyozta, hogy ma kétmilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, az egy főre eső vízmennyiség a világ 36 országában a kritikus szint alá csökkent, a szennyvíz 80 százaléka pedig tisztítatlanul kerül a természetbe.
Cél kitörni abból az ördögi körből, amelyet a növekvő népesség, az egy főre eső víz mennyiségének csökkenése, a termőföld fokozatos pusztulása jelent.
Felvetette, hogy miként lehetne kevesebb vízzel ugyanannyi élelmiszert előállítani.
2050-re az emberiség háromnegyede városlakó lesz. A városok fenntartása, működtetése elképzelhetetlen elegendő energia nélkül – tette hozzá a köztársasági elnök. Ehhez kapcsolódóan azt firtatta, hogyan lehetne az energiafelhasználás hatékonyságán javítani, hogyan lehet a felesleges nap- és szélenergiát hatékonyan, környezetbarát módon tárolni.
Végezetül Henry Ford néhai amerikai üzletember egy gondolatát ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe: "Hogy összejöttünk, az a kezdet; a haladás, hogy összetartunk; a siker kulcsa pedig, hogy együtt dolgozunk".