Borut Pahor jelenlegi elnök és Marjan Sarec között dől majd el a szlovén elnöki poszt sorsa a november 12-i második fordulóban. Az október 22-i első forduló előtt úgy tűnt, hogy nem lesz szükség újrázásra, mivel Pahornak minden felmérés szerint óriási előnye volt, és minden esélye megvolt arra, hogy már az első körben megszerezze a szavazatok több mint 50 százalékát. Ezzel szemben Pahor csupán a szavazatok 47,21 százalékát kapta, így vasárnap estig izgulhat, hogy maradhat-e az elnöki székben.
A voksolás meglepetésembere tehát Marjan Sarec lett, aki a
karrierjét újságíróként kezdte, majd később komikusként szerzett hírnevet.
2010-ben hagyott fel ezzel a foglalkozással, miután saját regionális pártja, a Marjan Sarec Pártja (LMS) színeiben megválasztották Kamnik polgármesterének. A második forduló előtt készített felmérések szerint nem sok esélye van arra, hogy elnyerje az elnöki széket, de a korábbi forduló alapján egyáltalán nem lehet kizárni a meglepetést. Október 22-én a politikai elemzők körében az okozott egyfajta sokkot, hogy Szlovénia történetének legalacsonyabb részvételét regisztrálták.
A legolvasottabb újság, a Delo akkor azt írta, a részvételi arány elérte azt a pontot, amikor már felvetődik a kérdés, hogy mi lesz, ha ez a tendencia folytatódik, mert megkérdőjelezhetővé válik az elnök legitimitása. Az alacsony részvételi arány az oka annak is, hogy Pahor nem tudott győzni már az első fordulóban. Pahor az eredmények szerint "nincs bajban", mert kétszer annyi szavazatot kapott, mint ellenfele, Marjan Sarec. A lap mindazonáltal hozzáteszi, hogy egy kisvárosi polgármester számára ez több mint jó eredmény.
A Vecer pedig azt írta: Pahor lesz a favorit a második fordulóban, de nem lehetetlenek a meglepetések a politikában. A lap úgy értékelte: Sarec "újoncként" örülhet az elért eredménynek, de pillanatnyilag nincs esélye arra, hogy legyőzze Pahort. A Vecer kiemelte még a Miro Cerar miniszterelnök vezette Modern Közép Párt (SMC) jelöltjének, Maja Makovec Brencic oktatási miniszternek a "fiaskóját", aki a voksok mindössze 1,3 százalékát kapta, és így a "kinnrekedtek mezőnyében végzett". A hetilap is azon a véleményen van, hogy az alacsony részvétel miatt helytállóak a politikai legitimitást firtató aggályok.
A második kör előtt készült legutolsó felmérés szerint
Pahor a szavazatok 56,3 százalékát, míg Sarec 43,7 százalékot érhet el.
A Delo napilapban megjelent kutatásban arra is kitértek, hogy Pahor a legrosszabb esetben a szavazatok 53 százalékéval diadalmaskodhat, míg kihívója akár 47 százalékot is elérhet. Azonban 5,8 százaléka a válaszadóknak csak azt közölte a felmérésben, hogy részt vesznek, de azt nem árulták el, hogy kire voksolnak. A kutatás szerint Pahor hat megyében nyerhet, míg Sarec Kranjban és Ljubljanában diadalmaskodhat.
A 2012 óta hivatalban lévő, 54 éves jelenlegi államfő a különböző televíziós és rádiós vitákban azt hangoztatta előnyeként, hogy hosszú évek politikai tapasztalata van mögötte, Európa-párti és semleges a hazai belpolitikai vitákban. Pahor végzettségét tekintve politológus. Több ciklusban volt parlamenti képviselő, majd 2000 és 2008 között európai parlamenti képviselőként dolgozott, 2008-tól 2012-ig pedig miniszterelnök volt. Sarec ezzel szemben úgy vélte: a politikában nemzedékváltásra és közvetlenebb kapcsolatra van szükség az egyszerű emberekkel, aki kiábrándultak a politikából. Arra az esetre,
ha Pahor megnyeri a választásokat, Sarec nem zárta ki, hogy jövőre indul a parlamenti választásokon.
Az elnökjelöltek a kampány során több kérdésben is megnyilvánultak, így jobban képet kaphattunk arról, hogyan gondolkodnak az ország jövőjéről a politikusok. A The Slovenia Timesnak az alapjövedelem ötletéről Pahor azt mondta, hogy az ötlet felmerülésének a kezdetén meglehetősen szkeptikus volt vele szemben, azonban a digitalizáció kiteljesedése után nagy kérdés lesz, hogy az emberek nagy része hogyan tud megélni. Sarec szerint az alapjövedelem bevezetését európai szinten kell megkezdeni, és az eredmények tükrében lehet csak a szlovén bevezetésen gondolkozni. Úgy látja, hogy mindez nem érintheti a minimálbér szlovéniai rendszerét, azon nem szabad változtatni, mivel megszerzett jogot nem lehet elvenni.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról Pahor azt mondta, a mostani rendszer hosszú távon fenntarthatatlan, ezért a mostani fiataloknak már aktív korukban félre kell tenniük azért, hogy később megfelelő mennyiségű jövedelmük legyen. Sarec ezzel szemben arra helyezné a hangsúlyt, hogy olyan átfogó megállapodás szülessen a nemzedékek között, ami
lehetőséget biztosítana a garantált minimálnyugdíj bevezetésére.
Pahor egy másik kérdésre azt mondta, hogy három területen még nagyon sok kiaknázatlan kincse van Szlovéniának. Ez az egészséges és zöldturizmus fejlesztése, az egészséges élelmiszerek termelése, valamint a nagyon jól képzett munkaerő, ami kiváló alapot teremthet a magas hozzáadott termékek előállításához. Sarec szerint a jövő Szlovéniájának a folyamatos gazdasági fejlődésre kell összpontosítania, aminek része kell legyen az önellátó élelmiszer- és energiaellátás, egy új idegenforgalmi stratégia megteremtése. Úgy látja, még több befektetésre van szükség a kutatás és fejlesztés területén, valamint még több erőfeszítést kell tenni, hogy a természeti erőforrásokkal tudatosabban bánjunk.
Két kormányzó párt, a legnagyobb koalíciós partner, a balközép Szlovén Nyugdíjasok Pártja (DeSUS), amelyet Karl Erjavec külügyminiszter vezet és a Szociáldemokraták (SD) is felhívták szavazóikat, hogy szavazzanak Pahorra, ugyanakkor a Miro Cerar miniszterelnök vezette Modern Közép Párt (SMC) ezt nem tette meg. Janez Jansa, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) szerint
Pahor és Sarec a " vörös szín két árnyalata",
azt sugallva ezzel a választóknak, hogy maradjanak otthon vasárnap.