"Első alkalommal értünk el áttörést, sikerült méltányos, kompromisszumos megállapodásra jutni" –Juncker rámutatott, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.
Az Európai Bizottság a bejelentéssel párhuzamosan javaslatot tett a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, hogy sikerült elegendő előrehaladást elkönyvelni a legfőbb kérdésekben.
A bennmaradó tagállamok vezetői a jövő heti EU-csúcson döntenek arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatrendszer kérdéseire.
A sajtótájékoztatón May leszögezte, hogy
biztosítani fogják a jogait az országában élő mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogyan a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek is.
Elmondta továbbá, hogy nem állítják vissza a "kemény határokat" Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, mivel sikerült olyan megoldást találniuk, amely az Egyesült Királyság "alkotmányos és gazdasági integritásának" fenntartása mellett lehetővé teszi a nyitott határok megőrzését.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Brexitet követő esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyását kérte az uniós államok vezetőitől. Kijelentette, hogy az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a brit javaslatokkal, de ennek megvannak a feltételei.
Hangsúlyozta:
a szigetországnak ebben az átmeneti időszakban is teljes mértékben be kell tartania az uniós jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kell tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak és alá kell vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának.
Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, abban nem vehetne részt a brit kormány – mondta Tusk a sajtótájékoztatón.
Emellett tárgyalásokat kell kezdeni arról, hogy a szigetország pontosan hogyan tervezi jövőbeli kapcsolatrendszerét az EU-val, Londonnak világossá kell tennie az elképzeléseit – mondta, hozzátéve, hogy az unió szoros partnerségre törekszik a kereskedelem, a terrorizmus és a bűnözés elleni harc, a védelem és a külpolitika terén.
A legnehezebb kihívás még előttünk van. Tudjuk, hogy a szakítás nehéz, de még annál is nehezebb a szakítás mellett kiépíteni egy új kapcsolatot
– fogalmazott.
A sajtóértekezlet után Londonban nyilvánosságra hoztak egy 16 oldalas összegző dokumentumot, amely leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel az uniós és a brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig.
A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.
Michel Barnier bizottsági főtárgyaló arról számolt be, a kiválási egyezménynek jövő októberig meg kell lennie ahhoz, hogy időben ratifikálni is lehessen.
Elmondta, hogy az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezményen fognak dolgozni, mivel a britek által támasztott alapfeltételek csak ezt teszik lehetővé.
Jelenleg lehetetlen konkrétan kiszámolni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek összegét – vélekedett Barnier, üdvözölve a fejleményeket, ugyanakkor figyelmeztetve, hogy sok még a tennivaló.