"Ennek az iratnak Japánban kellett volna maradnia, ám a tengerentúlon kötött ki. Szóval ez most olyan, mintha végre hazatérne" - mondta Takaszu Kacuja, hozzátéve, hogy azért vásárolta meg a császári monológként is ismert kéziratot, mert úgy véli, hogy a japán uralkodói családnak és a japán népnek szóló üzenet van benne.
Az ismert plasztikai sebész Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a jelenlegi uralkodó, Akihito császár egyetlen fiú unokájának akarja ajándékozni a memoárt, ám egyelőre még nem tudja, hogy ezt miként fogja megoldani, mivel a japán császári családnak adható ajándékok árának felső határa 150 ezer jen (355 ezer forint). Takaszu sem a médiának, sem a nagyközönségnek nem kívánja megmutatni a dokumentumot.
Takaszu korábban az Amerikai Plasztikai Sebészeti Akadémia tagja volt, ám a szervezet novemberben kizárta soraiból, miután a Simon Wiesenthal Központ zsidó jogvédő csoport felhívta a figyelmet arra, hogy a férfinak Adolf Hitlert éltető, valamint a holokauszt és a nankingi mészárlás megtörténtét tagadó bejegyzései vannak a közösségi oldalakon. "Szerintem Nanking és Auschwitz is kitaláció" - írta 2015 októberében a Twitteren. "Nem kétséges, hogy a zsidókat üldözték" - tette hozzá, ugyanakkor elismerően beszélt a náci tudósoknak a tudomány, az orvostudomány és az egyéb területeken elért eredményeiről.
Hirohito nem sokkal a második világháborút követően, 1946 tavaszán diktálta le memoárját segítőjének, a korábban diplomataként tevékenykedő Teraszaki Hidenarinak, aki tolmácsként volt jelen a császár és Douglas MacArthur amerikai tábornok, a távol-keleti szövetséges erők parancsnokának találkozóján. Hirohito a tábornok kérésére diktálta le visszaemlékezéseit.
A dokumentum az 1920-as évektől egészen Hirohito császárnak a második világháborús vereségét elismerő és Japán kapitulációját bejelentő, 1945. augusztus 14-én rögzített beszédéig követi végig japán történelmét. A memoár óriási szenzációt keltett, amikor 1990-ben először kiadták Japánban, egy évvel az 1926 és 1989 között uralkodó Hirohito halála után.
A kétkötetes, madzaggal összefogott, ceruzával, függőleges sorokban írt kéziratot Teraszaki amerikai felesége, Gwen Terasaki őrizte meg férje 1951-ben bekövetkezett halála után, majd később lányuknak, Mariko Terasaki Millernek és családjának adta.
A történészek szerint a memoár egy gondosan összeállított szöveg, amelynek célja az volt, hogy szükség esetén tisztázza Hirohito szerepét Japán második világháborúba való belépését illetően. A szakértők megosztottak Hirohito szerepét illetően az 1930-as években Kína ellen indított japán invázióban, illetve az 1941. december 7-én a Pearl Harbor-i amerikai támaszpont elleni támadásban. Egyesek szerint a császár csak báb volt az országot irányító katonák kezében. Mások szerint semmit sem tett a háború megakadályozása érdekében, sőt támogatta is azt.