A két tárcavezetőt közös sajtóértekezletükön arról a brüsszeli javaslatról kérdezték, miszerint az unió 2020 után a kohéziós alapok szétosztását a jogállamiság alapelveinek betartásához köthetné.
Jacek Czaputowicz rámutatott arra, hogy
a kohéziós politika és a közös agrárpolitika nem valami "jótékonysági" gesztus,
hiszen az uniós pénzalapokhoz minden tagállam, köztük Románia és Lengyelország is hozzájárul.
A lengyel diplomácia vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy
Brüsszel a tagállamokkal folytatott vitáiban kettős mércét próbál alkalmazni.
Czaputowicz közölte: nem csak Magyarország állna ki Lengyelország mellett, ha napirendre tűznék az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.
Szerinte azonban több tagállam szeretné elkerülni, hogy szavazásra bocsássák a kérdést, ezért Lengyelország egyelőre nem kért Romániától sem segítséget.
A bukaresti tárgyalásokon nem volt szó arról, hogyan voksolna Románia, ha Lengyelországot uniós szavazati joga felfüggesztésével próbálnák büntetni
a jogállamiság megsértésére hivatkozva - tette hozzá.
"Én csak arra kérem partnereimet, köztük (Melescanu) miniszter urat is, hogy tárgyilagosan viszonyuljon a kérdéshez, és
a mi érveinkre is figyeljen, ne csak az Európai Bizottságra,
amely szerintünk igazságtalan velünk szemben, és nem mutatja be korrekt módon a tényeket" - hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne Lengyelország, amennyiben Románia - amelyet múlt héten az EB vezetői arra figyelmeztettek, hogy ne hozzon az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető intézkedéseket - hasonló helyzetbe kerülne, Czaputowicz azt mondta:
országa a térség más államait is megvédi, ha azt tapasztalja, hogy Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk.
A lengyel külügyminisztert
Klaus Iohannis román államfő is fogadta Bukarestben,
akivel a két ország stratégiai partnerségéről és egyre szorosabb katonai együttműködéséről folytatott megbeszélést.