Az unió Romániával - amely mellett a moldovai polgárok egy része kardoskodik - polgárháborút jelent.
Elnökként minden törvényes eszközt megragadok ahhoz, hogy megakadályozzam a Moldovai Köztársaság államiságának felszámolását
- mondta Dodon egy tévéinterjúban, amelyből részleteket közölt saját Facebook-oldalán.
Szerinte a legújabb kori moldovai történelem legnehezebb korszakai éppen az effajta tendenciák megjelenésével hozhatók összefüggésbe, és
az 1992-ben kirobbant, máig megoldatlan Dnyeszter menti fegyveres konfliktus is erre vezethető vissza.
"Lehet, hogy valaki szándékosan provokál? Lehet, hogy a hatalomnak kedvez egy ilyen forgatókönyv? Mert tisztában vannak azzal, hogy elveszítik az őszi választást, és talán destabilizálni akarják a helyzetet. Körültekintőnek kell lennünk. Nagyon alaposan vizsgáljuk ezt a kérdést" - mondta az oroszbarát moldovai államfő a vele szemben álló, Európa-párti kormányra utalva.
Dodon szerint demokratikus úton, népszavazáson kell megoldani ezt a problémát, meg kell kérdezni a polgároktól, hogy mit akarnak.
Szerinte egyértelmű, hogy a többség az önálló államiság megőrzése mellett szállna síkra. "Egyszer s mindenkorra pontot kell tenni erre a kérdésre, de a mostani hatalom nem egyezne bele egy ilyen referendumba" - hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy
az 1918-as helyzet, amikor román katonák kényszerítették ki az egyesülés melletti szavazást, nem fordul elő többé.
A közelmúltban hét moldovai falu közös nyilatkozatban a két állam egyesülése mellett foglalt állást, annak kapcsán, hogy az idén lesz száz éve Moldova (Besszarábia) és Románia hajdani egyesülésének.
Besszarábia 22 évig volt Románia része, s a második világháború elején szállta meg a Szovjetunió.
A bukaresti politikai elit képviselői közül Traian Basescu ex-államfő a két ország egyesülésének a leghangosabb szószólója.
Nicolae Timofti volt moldovai elnök 2016 júniusában moldovai állampolgárságot adományozott neki,
de Igor Dodon tavaly januárban elnöki rendelettel megfosztotta tőle.
Két hónapra rá pedig egy chisinaui kerület bíróság hatályon kívül helyezte a Moldovai Köztársaság államfőjének a rendeletét.
A Prut menti ország népességének alig 7%-a vallotta magát román nemzetiségűnek
a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.
A különböző felmérések alapján a lakosság kb. 15-20%-a támogatja az egyesülést Romániával.