Negyedjére is megválaszthatják az azerbajdzsáni elnököt

Az azeri szakszervezetek V. kongresszusán hétfőn Ilham Aliyev államfőt jelölték az április 11-én tartandó előrehozott elnökválasztásra.

Az Azertag hírügynökség beszámolója szerint "a kongresszus küldöttei azzal a kéréssel fordultak Ilham Aliyev elnökhöz, hogy egyezzen bele jelölésébe a következő elnökválasztáson".

Nem sokkal korábban az államfő aláírta azt a rendeletet, hogy tartsanak rendkívüli elnökválasztást az országban. A dokumentum értelmében az ország központi választási bizottsága azt a feladatot kapta, hogy április 11-re tűzze ki, és az azeri törvényekkel összhangban tartsa meg a rendkívüli elnökválasztást. A döntés okát egyelőre hivatalosan nem ismertették.

A törvények szerint az elnökválasztást Azerbajdzsánban október harmadik szerdáján tartják abban az évben, amikor lejár az államfő alkotmányban meghatározott meghatalmazásának időtartama.

Az alapokmány 2016. szeptember 16-i módosítása értelmében az elnököt immár hét évre nevezik ki, nem ötre, mint korábban.

Aliyevet háromszor – 2003-ban, 2008-ban és 2013-ban – választották meg az ország elnökének, idén októberben jár le jelenlegi elnökségének ötéves mandátuma.

Az ország törvényei lehetővé teszik, hogy bárkit korlátlan alkalommal válasszanak meg államfőnek.

A jelenlegi államfő atyjától, Heydar Aliyevtől örökölte ezt a posztot, igaz, később meg is választatta magát tisztségébe.

Az idősebb Aliyev több mint 30 éven át állt Azerbajdzsán élén, hatalmi periódusa tehát még jócskán a szovjet időkben kezdődött. 2003-ban, nyolcvanesztendős korában intézkedett a súlyosan beteg idősebb Aliyev, hogy a hatalom a családban maradjon. Két hónappal a 2003. októberi elnökválasztás előtt kinevezte fiát miniszterelnökké, s ezzel meg is alapozta a dinasztikus utódlást. Az ifjabb Aliyev a szavazatok 77 százalékát kapta a két hónappal később lezajlott elnökválasztáson, amely nyugati megfigyelők szerint nagyon messze volt a demokratikus normáktól.
Az Aliyev család azóta csak erősödött. Azerbajdzsán gazdag földgáz- és kőolajkészletekkel rendelkezik, és ezeknek fontos, stratégiai jelentőségük lehet a Nyugat számára. Különösen azóta nőtt meg az azeri olaj jelentősége, amióta reális lehetőséggé vált a vele való széles körű kereskedés az Oroszországot elkerülő Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték megépítése (2006) révén.
Az Aliyev család uralja a GNKAR állami olajvállalatot, s az ország 8,6 milliós lakosságának zöme keveset lát az olaj- és földgázvagyon hasznából, sőt 24 százaléka a hivatalosan megállapított szegénységi küszöb alatt él.