Ukrajna kész elhalasztani a kisebbségekre vonatkozó 7. cikk életbe léptetését
![Lilija Hrinevics, ukrán oktatási miniszter](https://cdn.origo.hu/2023/12/H5vgN8MSXUGW2xxgy6PAQ13bEA2juXY6k84Ri9e1z5E/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzExY2IxZDI0NWQyNDQ0YzRhZGEzYmNhNWQyMzA4ZjYz.webp)
A találkozón Hrinevics azt mondta: a minisztérium ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy
minden ukrán állampolgárságú gyermek - nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül - magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet.
Ismételten kiemelte, hogy a jogszabály alkalmazásában messzemenőkig figyelembe veszik a különböző nyelvcsaládokhoz tartozó kisebbségiek sajátos igényeit.
A megbeszélésen megvitatták az ukrán és a román oktatási minisztérium közötti, az oktatási együttműködésről szóló új jegyzőkönyvtervezet részleteit, amelyet kijevi várakozások szerint még idén aláírnak.
A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország,
köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki.
A jogszabály ezen része - amely a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe - kimondja:
Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.
Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd.
Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy
hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig.
Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte, hogy egyetért ezzel a javaslattal.