Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Megválasztotta kancellárnak a német szövetségi parlament (Bundestag) Angela Merkelt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke 364 szavazatot kapott, megválasztásához legalább 355 voksra volt szükség. A CDU-nak, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU) és a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Pártnak (SPD) 399 képviselője van, vagyis
a titkos szavazáson több tucat kormánypárti képviselő nemmel szavazott
vagy tartózkodott.
A szavazás után Frank-Walter Steinmeier államfő fogadja Angela Merkelt, és kinevezi kancellárnak. Ezután a 63 éves politikus a Bundestagban leteszi hivatali esküjét, majd az államfő kinevezi a kormány tagjait, akik szintén esküt tesznek a Bundestagban. Ezzel a tavalyi Bundestag-választás utáni 171. napon véget ér az eddigi leghosszabb német kormányalakítási folyamat.
Az új kormány munkáját azonban számtalan dolog hátráltathatja.
A Reuters szerint már most mutatkoznak törésvonalak a koalíciós partnerek között,
feszültség van köztük a reformok ütemezése és tartalma miatt. A bevándorlásellenes Horst Seehofer belügyminiszternek várhatóan vitája lesz a szociáldemokrata (SPD) Katarina Barley igazságügyi miniszterrel, Merkelnek pedig az állami költekezés és az euróövezet reformja miatt lesznek nézeteltérései Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminiszterrel.
Angela Merkel negyedik kormányzati ciklusa minden bizonnyal az utolsó számára és mint ilyen, ez a kormányzati időszak sajátos átmenetet képez, amelyben a politikai nemzedékváltás kérdése elodázhatatlan.
Merkel már túl van politikai pályafutásának csúcsán
és a poszt-merkeli korszakot jelzi a német pártpolitikai rendszer átalakulása is.
Ez az átalakulás mindazokat a jegyeket magán viseli, amelyek számos más nyugat-európai országban már korábban láthatóvá váltak: a hagyományos bal-jobb polarizáció gyengülése, a jóléti állammal felemelkedett nagy néppártok, mindenekelőtt a szociáldemokrata párt drámai hanyatlása, a néppárti programok összemosódása, nem kevésbé a "régi pártokkal" szemben zászlót bontott jobboldali pártok és mozgalmak térnyerése, és ezzel a politikai többségalkotás nehezebbé válása - mondta az MTI-nek Kiss J.László Németország szakértő.
A migránsválsággal a nyugat-európai országok többségéhez hasonlóan a német kormány sem tudott mit kezdeni. Sőt, a szövetségi köztársaságban eddig ismeretlen kormányzati válság úgy alakult ki, hogy közben a német gazdaság szárnyalt. Ez is igazolja, hogy
a válság nem annyira gazdasági, mint inkább a migrációs válsággal és az identitáspolitikával összefüggő kulturális-szociális konfliktus.
Az előző parlamenti ciklusban a nagykoalíció mintegy nyolcvan százalékos többséggel rendelkezett és Merkel úgyszólván egyedül, a parlament megkérdezése nélkül kormányozhatott, ahogy ezt 2015 őszi menekültpolitikai döntése is mutatta - mondta Kiss J. László. Az új parlamentben korlátozottabb a politikai mozgástere: megnövekedett a négy kisebb párt, de különösen a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) szerepe, amely
nem csupán a hagyományos nagykoalíciós pártoknak, hanem az ellenzéknek is az ellenzéke.
Az Afd rendszeresen folyamatos jogsértéssel vádolja a merkeli migránspolitikát.
Hogy mekkora probléma a migránshelyzet Németországban, jól mutatja, hogy még Merkel is elismerte, hogy vannak no-go zónák Németországban, amelyektől még a rendőrök is tartózkodnak.
A migránsok által elkövetett bűncselekmények hatására a német kormány kezdi elismerni a líbiai helyzet miatti tömeges bevándorlás negatív hatásait az országra nézve. Hogy megállítsák a bevándorlást,
Németország hajlandó fizetni 1000 eurót (315 000 Ft) azoknak a bevándorlóknak, akik önkéntesen visszatérnek hazájukba.
A családok akár 3000 eurót (942 000 Ft) is kaphatnak.
Mint arról az Origo is beszámolt, az elmúlt hat hónapban az embercsempész bandák aktivizálódása miatt jelentősen nőtt a Németországba érkező illegális migránsok száma. Havonta 15 ezren érkeznek Németországba, van, aki 8 ezer eurót is tud fizetni.
Berlin a határőrizet szigorítására készül, mindez pedig egy újabb szeg lesz a schengeni övezet koporsóján.
A veszélyes, többségében észak-afrikai migránsok által lakott területek száma egyre növekszik. A Bild napilap és a Focus magazin az anarchia bölcsőjének nevezi őket. Rainer Wendt, a német rendőrség főkapitánya elmondta, hogy
Berlin és Dulsburg egyes részein még a rendőrség sem mer megállni,
különben azonnal körbevenné őket 40-50 férfi. Példaként említhetjük két rendőr esetét, akik megállítottak egy férfit, aki áthajtott a piroson. A férfi elmenekült előlük, ám amikor utolérték őket, már több mint 50 migráns várta őket.
Az ehhez hasonló bűnesetek által a liberális európai vezetők számára lassan világossá válik a helyi lakosság és „új szomszédaik" összeférhetetlensége. Annak ellenére, hogy az EU kritizálja Magyarországot, Bulgáriát és Lengyelországot amiért nem fogad be migránsokat, Németországnak is lépéseket kell tennie, hogy visszaállítsa a rendet az országban.
