Az osztrákok elutasítják a tömeges migrációt

Migránsok várakoznak kordonok között az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelőhely osztrák oldalán

Az osztrák lakosság elutasító a tömeges migrációval kapcsolatban, egyaránt tartanak a kulturális identitásuk elvesztésétől és a közbiztonság romlásától. A migrációs válság kezelésében egyértelműen sikeresebbnek tartják a közép-kelet-európai országokat, mint Brüsszelt.

A Századvég Alapítvány Ausztriában készült közvélemény-kutatásának célja az volt, hogy megismerjék az osztrák emberek véleményét az egész Európai Uniót érintő migrációs helyzettel kapcsolatban általában, valamint a migráció hatásait és annak kezelését illetően.

A kutatás szerint az osztrák társadalom jelentős többsége (85 százalék) aggasztónak tartja az Ausztriát érintő illegális migrációt.

Mindössze az osztrákok 13 százaléka nem aggódik emiatt. Ami a migrációval kapcsolatos várakozásokat illeti,

a megkérdezett osztrák lakosok több mint háromnegyede (76 százalék) tart attól, hogy a következő évtizedben tömegesen fognak migránsok Afrikából Európába érkezni.

A válaszadók 21 százaléka nem tart ilyen mértékű bevándorlási hullámtól. A fentiekkel összefüggésben az osztrákok 74 százaléka a muszlimok növekvő számát is aggasztónak tartja Európában.

Migránsok várakoznak kordonok között az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelőhely osztrák oldalán az MTI 2015-ös felvételén Forrás: MTI/Varga György

A kutatás az Európába érkező bevándorlók céljaival kapcsolatos véleményekre is kitért. Az osztrákok döntő többsége (62 százalék) úgy látja, hogy a legtöbb bevándorló gazdasági céllal érkezik a kontinensre, míg a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada (31 százalék) szerint a legtöbb bevándorló azért jön az unióba, mert nincs biztonságban az anyaországában.

Az osztrák lakosság döntő többsége kifejezetten borúlátó a tömeges migráció Ausztriát érintő gazdasági, biztonsági és kulturális hatásaival kapcsolatban.

A megkérdezettek közel háromnegyede (74 százalék) szerint a bevándorlás kezelése

komoly anyagi terhet jelent a fogadó országoknak,

a válaszadók 18 százaléka nem ért ezzel egyet. Kiemelkedően magas, 70 százalék azok aránya, akik szerint a bevándorlás megengedése megváltoztatja Ausztria kultúráját, identitását, míg mindössze 23 százalék azok aránya, akik ezzel az állítással nem értenek egyet. Az osztrák lakosság több mint kétharmada (68 százalék) vélekedik úgy, hogy a bevándorlási hullám növeli a bűncselekmények számát a jövőben Ausztriában, 63 százalékuk szerint növeli a terrorizmus veszélyét is. Ezekben a kérdésekben a válaszadók 23, illetve 28 százaléka fogalmaz meg ellenkező véleményt.

A megkérdezettek mindössze 5 százaléka támogatja a migránsok korlátozás nélküli befogadását, míg

az elsöprő többség (88 százalék) egyetért azzal, hogy a migránsoknak az anyaországukban kell segítséget nyújtani.

A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) szerint a szíriai háború végével vissza kell küldeni eredeti otthonukba a migránsokat, 13 százalék szerint erre nincs szükség.

Az osztrák állampolgárok egyértelműen elutasítják Soros György migrációval kapcsolatos elképzelését.

A válaszadók 73 százaléka nem támogatja, és csupán 10 százaléka támogatja azt, hogy az Európai Unió évi 1 millió menedékkérőt fogadjon be, és a menedékkérőket az első évben fejenként 15 ezer euróval segítse.

Az osztrák lakosság 61 százaléka szerint a közép-kelet-európai országok jobban kezelik a migrációs válságot,

mindössze egyötödük szerint Brüsszel sikeresebb ezen a téren.

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018. február 2–17. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg Ausztriában CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit Ausztria összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.