Mindegy volt neki, hogy élővel vagy halottal szexel

Diana Kemp egy olyan lány volt, aki véletlenül sem gyalogolt és nem ült fel buszra sem, ha el akart menni valahova. Mindig stoppolt. Hiába könyörögtek neki a szülei, hogy ne csinálja, ő hajthatatlan volt. A barátja is többször figyelmeztette a lányt, hogy veszélyes lehet leinteni egy idegen autóst, mégsem tett le arról, hogy stoppal utazzon. A 22 éves Diana meg volt róla győződve, hogy egy olyan tisztességes lánynak mint ő, egyszerűen nem eshet baja.

1969. október 16-án minden a megszokott módon zajlott. Este Diana munka után hazaért a christchurchi otthonukba, majd később kért egy kis aprót az apjától, hogy fel tudja hívni a barátját. Elment egy közeli telefonfülkéhez, és tárcsázta Richardot. A lány szeretett volna találkozni a fiúval, de Richard nem ért rá. Diana amikor hazaért, bement a szobájába, majd nem sokkal később elköszönt a szüleitől, és elindult valahova.

Soha sem derült ki, hogy hová.

Diana szülei otthon nézték a tévét, amikor 21:30 körül kopogtak az ajtón. Egy fiatal férfi állt az ajtóban, és nála volt a lány táskája. Azt mondta szüleinek, hogy nem messze onnan, az úton találta, és volt benne egy levél rajta a ház címével. A szülők azt gondolták, hogy a lányuk elvesztette a táskát, és biztosan aggódik, ezért felhívták a barátját, Richardot.

Nagyon meglepődtek, amikor Richard azt mondta nekik, hogy nem beszéltek meg aznapra találkozót.

Utána felhívták a rendőrséget, akik felvették a lányt az eltűntek listájára.

Hat héttel később, a szomszédos megyében élő Norman Young reggeli kocsikázásra vitte a családját. Egy földnyelvhez akartak eljutni egy lovaglóösvényen keresztül, amikor az út melletti páfrányok alatt megláttak egy holttestet.

A lány esőkabátja és rövid kék ruhája fel volt hajtva a felsőtestére. A bugyija, a harisnyája és a cipője eltűnt.

Azt, hogy Diana holttestét találták meg, a lány fogorvosa erősítette meg. Pont az eltűnése előtt pár nappal vizsgálta meg a lányt a szakember.

A rendőrök másnap elvitték Diana holmijait a lány szüleinek, akik felismerték a ruhákat és ékszereket, de egyvalamit hiányoltak.

A lányuk karóráját.

Harminc rendőr az óra pontos leírásával a kezében, elkezdte ellenőrizni azokat az üzleteket, ahol eladhatták. Szerencséjük volt, mert az egyik használt cikkeket áruló boltban megtalálták az órát. Ráadásul az eladó pontos személyleírást tudott adni a férfiről, mivel csak pár napja vitte be neki az órát, Arról is beszélt, hogy a férfi érdeklődött egy magnóról, ami nagyon tetszett neki. Megjegyezte, hogy az egyik ismerősének is van egy ilyenje, sőt, lehet, hogy pont ugyanaz a magnó. A boltos még korábban felírta annak a férfinak a nevét és címét, aki bevitte neki a magnót. A rendőrök felkeresték a férfit, aki elmondta nekik, hogy volt egy kollégája, akinek nagyon tetszett az a magnó.

A férfit Ian Troupnak hívták.

Troup Londonba költözött, de a rendőrök nem sokkal később megtalálták. Először azt mondta, hogy találta az órát, és azért adta el, mert pénzre volt szüksége. A későbbi vallatások során viszont megtört, és bevallotta, hogy szeretkezni akart a lánnyal, ezért ölte meg.

Ott ült a kocsiban abban a ruhában, miniszoknyában, és rám tört a szexuális vágy. A nyaka mögé tettem a kezem, mire küzdeni kezdett. Valami erős ösztönt éreztem belül, és azt akartam, hogy eszméletlen legyen. A szexuális vágy olyan nagy volt bennem, hogy amikor eszméletlen volt, behajtottam egy zsákutcába, és közösültem vele

- mondta vallomásában a férfi.

A bíróságon Troup nem vallotta magát bűnösnek, de egyetértett az ügyészséggel abban, hogy

mindenáron szexelni akart Dianával, mindegy volt, hogy eszméleténél van-e vagy sem, vagy hogy életben van-e.

Az esküdteknek mindössze 15 percre volt szükségük ahhoz, hogy bűnösnek találják a férfit, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A bíróságon egyébként az is kiderült, hogy Ian Troup életében egyetlen nőt sem tudott kielégíteni, ezért sem érdekelte az, hogy Diana szex közben életben van-e vagy sem.