Német politikus szerint agresszív kitoloncolásellenes ipar szabotálja a jogállam működését

A maradásra nem jogosult menedékkérők kitoloncolásának akadályozásával foglalkozó "ipar" épült ki Németországban a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egy vezető politikusa szerint.

Alexander Dobrindt, a CSU szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek vezetője a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy

létrejött egy "agresszív kitoloncolásellenes ipar", amely "szabotálja" a jogállam működését. Ez elfogadhatatlan.

A politikus mindezt egy togói menedékkérő Németországban nagy figyelemmel követett ügyével kapcsolatban mondta el.

A 23 éves férfit hétfőre virradóra el akarták szállítani szállásáról, a Baden-Württemberg tartománybeli Ellwangenben működő tartományi központi befogadóállomásról, hogy az európai uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi szabályok alapján átadják az olasz hatóságoknak. Ám a helyszínen

egy nagyjából 150 fős afrikai migránscsoport ellenállt a rendőri intézkedésnek,

és végül meghiúsította társuk elszállítását.

A rendőrök csütörtökön visszatértek, több százan tartottak nagyszabású ellenőrzést a szálláson.

Négy embert előzetes letartóztatásba helyeztek hatósági személy elleni erőszak miatt, több bajkeverőt elköltöztettek.

A togói férfit pedig kitoloncolási őrizetbe helyezték, hogy elszállíthassák végre Olaszországba.

Ügyvédje azonban bírósághoz fordult, hogy megakadályozza a kitoloncolást. Álláspontja szerint a férfi őrizetbe vétele és kitoloncolása jogellenes. Tiltakozott a menekültügyben tevékenykedő civil szervezetek baden-württembergi szövetsége, az úgynevezett tartományi menekültügyi tanács (Flüchtlingsrat Baden-Württemberg) is, amely szerint az olasz menekültügyi intézményrendszer nem biztosítja az emberhez méltó körülményeket, ezért Németország egyetlen menedékkérőt sem adhat át Olaszországnak.

Alexander Dobrindt ezzel a fejleménnyel kapcsolatban vélekedett úgy, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) hatósági határozatainak bírósági érvénytelenítésére szakosodott ügyvédek és civil szervezetek tevékenysége azt mutatja, hogy

egy egész iparág fejlődött ki a jogállam működésének hátráltatására.

Állítása szerint, aki peres eljárásokkal akarja megakadályozni bűnelkövetők eltávolítását, az

nem a menedékjog érvényesítése érdekében, hanem "a társadalmi béke ellen" dolgozik.

Az ellwangeni eset országszerte megütközést keltett, és ismét a közéleti viták témái közé emelte az elutasított menedékkérők kitoloncolásának ügyét. A kitoloncolások gyakran azért hiúsulnak meg, mert a távozásra kötelezett személyek nem kapnak úti okmányokat hazájuk németországi nagykövetségétől - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapnak nyilatkozva Michael Kretschmer szászországi tartományi miniszterelnök.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa szerint ezért német részről

be kell vezetni az a szabályt, mely szerint olyan ország nem kaphat fejlesztési segélyt, amely nem veszi vissza elutasított menedékkérő állampolgárait Németországtól.

Be kell vezetni azt az újítást is, hogy

a migránsok nem kapnak pénzt, hanem csak természetbeni támogatást, méghozzá az összes európai uniós tagországban.

Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy az EU-ba érkező menedékkérők elszivárogjanak a legjobb ellátást biztosító tagállamba, vagyis rendszerint Németországba - mondta a FAS-nak a szászországi kormányfő.

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, CSU politikus hozzátette, hogy valóban "néha a fejlesztési segélyezésen keresztül is nyomást kell gyakorolni" a menedékkérőket kibocsátó országokra, de nemcsak büntetni kellene az együttműködéstől elzárkózó országokat, hanem ösztönözni is azokat, amelyekkel jól lehet dolgozni. Mint mondta:

Tarthatatlan, hogy Németország biztosítja a legtöbb szociális juttatást a menedékkérőknek. Ezt a problémát mutatja az is, hogy az érkezők közül sokan már Franciaországot, Olaszországot vagy Ausztriát is megjárták, mire kikötöttek Németországban.

A német lakosság többsége szerint nemcsak a menedékkérőket kibocsátó országokkal és az EU-s szabályokkal van tennivaló, hanem a német hatóságoknál is: az Emnid közvélemény-kutató intézet a Bild am Sonntag megbízásából végzett felmérésében kimutatta, hogy

a lakosság 81 százaléka szerint a hatóságokat túlterheli az elutasított migránsok kitoloncolása,

és csupán 12 százalék érzi úgy, hogy a hatóságok meg tudnak birkózni a feladattal.

A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba Németországban, 2016-ban további 280 ezret, 2017-ben 187 ezret, az idei első negyedévben pedig 40 ezret. A BAMF rendszerint a kérelmek nagyjából 35-40 százalékát utasítja el.