About 300 refugees and migrants tried to march to the Greek-FYROM borders and the area of Idomeni on 16 November 2017. The asylum-seekers tried to get to the borders to follow the Balkan route and get to the European countries. Some of them demanded to reunite with their families that are already settled in North-West European countries. The march was organized through social media among the refugees with the support of solidarity-leftists group. A group of migrants arrived also from Athens. Police blocked them before the train station in the city center and offered them hospitality to camps to pass the night. The marchers after police's denial to continue their walk, sat down and protested for a while. Most of the people were from Iraq, Syria, Pakistan, Afghanistan, Palestine and African countries. Just before midnight, refugees abandoned their mission and returned to their homes. A few of them stayed during the night in Aristotle square. (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
A nyugat-balkáni migrációs útvonalon egyre aggasztóbb a helyzet, a keletről érkező bevándorlók számának újabb, robbanásszerű növekedésére figyelmeztettek. A jó idő, a szíriai válság eszkalálódása, illetve a törökországi választások együttesen taszítják lépéskényszerbe Európát. Bosznia-Hercegovinába csak idén több ezer migráns érkezett, a hatóságok egyre nehezebben kezelik a helyzetet. Herbert Kickl osztrák belügyminiszter országa határainak lezárásáról beszélt, ha súlyosbodik a helyzet, míg szlovén illetékesek újabb kerítések építését tervezik. Bakondi György, miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt: most jellemzően Ázsiából és Fekete Afrikából érkeznek. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy közös határok őrzéséről szóló megállapodásra lenne szükség, így a bevándorlóknak csak személyazonosságukat igazoló dokumentumok birtokában lenne lehetőségük belépni egy országba.
ám ezúttal nem az Égei-tenger telik meg gumicsónakokkal, hanem a mindössze 130 kilométeres görög-török szárazföldi határszakaszon tűnnek fel a bevándorlócsoportok. A reménytelen szíriai helyzet, a török választási kampány hangulata, illetve a lelassult áttelepítési program egyaránt súlyosbítja a migrációs helyzetet.
Egyre nagyobb a migrációs nyomás a Balkánon Forrás: NurPhoto/Nicolas Economou/NurPhoto/Nicolas Economou
Kilencszeres növekedés
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos a hónap elején nyilvánosságra hozott adatai alátámasztják a félelmeket. Eszerint csak ebben az évben több mint 6100 határsértőt regisztráltak a görög-török szárazföldi határon, ami kilencszeres növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest. További 9300 menedékkérő a tengeri útvonalon érkezett az égei-tengeri szigetekre – írta a Magyar Idők.
A keleti helyzet kísértetiesen hasonlít a 2016 végi állapotokra, amikor az EU folyamatosan a migránsok Törökországba visszaküldésére, illetve a zsúfolt hotspotok rendezésére szólította fel a görögöket. A bizottsági dokumentumok szerint most sincs jobb ötlet:
Brüsszel újfent a törökökkel való hatékony együttműködést és migrációs ütemtervet követel Athéntól, amiért cserébe a görögök már lassan 561 millió eurót költhetnek a menekültpolitikára.
Sajtóforrások szerint a görög kormány máris ígéretet tett rá, hogy hamarosan új törvénnyel állnak elő.
Egyre rosszabb a bosnyák helyzet
Egyedül Bosznia-Hercegovinába az idén közel 5000 migráns érkezett, akiknek csupán a 10 százaléka kért menedékjogot. Mindez jól mutatja, hogy a maradéknak a célja, hogy eljussanak a fejlett nyugat-európai államokba. Dragan Mektic, belbiztonsági miniszter a helyzettel kapcsolatban arról beszélt, hogy
az idei számok rekordnak számítanak, mivel a korábbi években ennél lényegesen kevesebben érkeztek a balkáni országba.
A miniszter közölte, hogy Szarajevó mellett újranyitottak egy befogadóközpontot, de a határellenőrzést is erősítik, mert csak így lehet csökkenteni az országra nehezedő nyomást.
Bosznia-Hercegovinában is egyre feszültebb a migrációs helyzet Forrás: AFP/Elvis Barukcic
Több tízezren indulnának el
Szlovénia „nem boldog” a balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet és az Európai Unió külső határait illegálisan átlépő migránsok száma miatt - jelentette ki Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium migrációs ügyekkel megbízott államtitkára. A régió országainak, valamint az Európai Bizottságnak (EB) és az európai uniós határvédelmi ügynökségnek (Frontex) is sokkal többet kell tennie.
Sefic figyelmeztetett, hogy a balkáni országokban,
főleg Görögországban 45-60 ezer afrikai és ázsiai migráns tartózkodik, akiknek elsődleges célja az, hogy eljussanak Szlovéniába,
ahol először lépnek schengeni területre és folyamodnak menedékjogért. Az illegális határsértők 80 százaléka kér nemzetközi védelmet Szlovéniában - mondta az államtitkár. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy ott is akarnak maradni, a nagyobb probléma az, hogy a Nyugat-Európába tartó útjuk során sokukat visszaküldik Szlovéniába, az ott benyújtott kérelmük pedig feljogosítja őket a schengeni térségben való tartózkodásra.
Több tízezren indulnának el Görögországból Forrás: AFP/Philippe Huguen
A Horvátországgal közös határon felállított ideiglenes műszaki akadályokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az „hatékony volt és eredményes”. Jelezte, hogy
kerítést terveznek újabb határszakaszokra, főleg a Kolpa folyó mentén,
ahol jelenleg a legtöbb migráns próbál meg átkelni, és ahol a folyó sodrása miatt már hárman is a vízbe fulladtak. Mindazonáltal kiemelte: a kerítés szükséges, de önmagában nem elég. Ehhez sokkal több rendőr kell, a migrációt pedig a kiindulási helyén kell kezelni - hangoztatta.
Ausztria kész lezárni a határait
Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter gyors intézkedéseket és egyértelmű jelzéseket vár az újabb menekültáradat elkerülése érdekében a balkáni migránsútvonalon fekvő országoktól. A kérdés műveleti oldaláról június 6-án a szlovéniai Brdóban tárgyalnak a szóban forgó országok rendőrfőnökei. Az egyeztetések alapját a 2017-es bécsi civil-katonai akcióterv képezi a balkáni útvonal ellenőrzéséről. Ezt követően június 7-én Szarajevóban rendkívüli találkozón értékelik a probléma kezelési lehetőségeit.
Herbert Kickl osztrák belügyminiszter a határok lezárásáról beszélt Forrás: AFP/Hans Punz
A Salzburg Fórum június 14-én és 15-én esedékes bukaresti miniszteri konferenciáján pedig további közép-európai partnerekkel bővülhet a csapat - vázolta az osztrák belügyminiszter. A politikus egyúttal megismételte, hogy
ha a helyzet úgy alakul, Ausztria lezárja határait, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015-2016-os válság.
Az illegális migráció elleni küzdelem kiemelt helyet foglal el a július 1-jén kezdődő osztrák elnökség napirendjén - erősítette meg Kickl.
Változó útvonalak
A migránsok összetétele és az általuk választott útvonalak is megváltoztak - emelte ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György azt mondta: a 2015-ös „csúcs” idején jelentős számban voltak, akik a szíriai konfliktus miatt indultak el. Most jellemzően Ázsiából és Fekete Afrikából érkeznek, kevés szír van köztük.
Kiemelte:
a tömeges beáramlás Spanyolországba, Olaszországba és Görögországba is erősödik.
Az útvonalak viszont - a spanyol-marokkói útirányt leszámítva - változtak. A Líbiából érkezők, áttértek Tunéziába, míg a Törökországból érkezők az eddigi klasszikus Görögország-Macedónia, Szerbia, Magyarország útvonalról tartósabban és egyre nagyobb tömegben térnek át az Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Olaszország útirányra. Ez nagy nyugtalanságot kelt a térség országaiban - jegyezte meg.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint egyre nagyobb a nyugtalanság a nyugat-balkáni országokban Forrás: MTI/Marjai János
Közös határellenőrzés kellene
Bakondi Györgyhöz hasonlóan nyilatkozott Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő is. Úgy látja, változnak a migrációs útvonalak, nagy tömegek érkeznek a nyugat-balkáni országokba. A nyugat-balkáni országok nem készültek fel nagyszámú illegális bevándorló befogadására, Montenegró határvédő kerítések megépítését is kilátásba helyezte - fűzte hozzá.
Kis-Benedek József elmondta: észak felé továbbhaladva
Horvátország, Szlovénia és Ausztria sem kíván tömegesen migránsokat befogadni, az osztrák kormány a határok esetleges lezárásáról is beszélt.
A szakértő szerint közös határok őrzéséről szóló megállapodásra lenne szükség, így a bevándorlóknak csak személyazonosságukat igazoló dokumentumok birtokában lenne lehetőségük belépni egy országba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
