Egy új, a korábbinál sokkal veszélyesebb migránshullám indulhat

LAMPEDUSA, ITALY - SEPTEMBER 02: Refugees and migrants wait to transfer from a overcrowded small wooden boat to an Irish War Ship after being assisted and prepaired with life vests and drinking water by search and rescue crew members form German NGO Sea-Eye about 46 nautical miles (nm) into Libyan initiated restriced area on September 2, 2017. The security situation for SAR NGOs such as Sey-Eye has deteriorated graviered after the so called Libyan Cost Guard has expand their search and rescue territory from 12nm to 72nm. At the same time, the numer of rescued people from distress by NGOs has been declined because of this fact. (Picture:Christian Marquardt) (Photo by Christian Marquardt/NurPhoto)

A napokban ismét vészjósló hírek láttak napvilágot egy újabb, egészen félelmetes migránshullám kezdetéről. A 2015-ös migránsáradat visszavonhatatlanul megváltoztatta a kontinens arculatát, és Európa már soha többé nem lesz olyan, mint amilyen volt. Minden jel arra utal, hogy Európa ismét komoly kihívás előtt áll, azonban a továbbra is a Wilkommenskultur bűvöletében élő brüsszeli elit tehetetlen, így Európa tökéletesen felkészületlenül várja az újabb migrációs hullámot. Egyedül Közép- Kelet-Európa igyekszik kezelni a napokban kibontakozó válságot, és minden eddiginél erősebben fogalmazódik meg részükről a politikai igény: elég volt!

Kicsivel több, mint három éve a függetlennek álcázott BBC használta először „az európai migrációs válság" kifejezést, amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el a Földközi-tengeren, ezzel több mint 1200 ember halálát okozva. Bár a nyilvánosság számára csak ezzel a szomorú eseménnyel vált egyértelművé, hogy a kontinens meglehetősen komoly kihívásokkal fog szembesülni, a valóságban voltak ennek a folyamatnak korábban is előjelei. Ennek ellenére a megalkuvó európai politikai elitnek esze ágában sem volt felkészülnie a válságra, mintha nem is állt volna érdekében, így a kontinenst teljesen váratlanul érte a más kultúrákból érkező emberáradat. A brüsszeli bürokraták azóta is politikai értelemben vett kómában vannak, és mindezidáig csupán pótmegoldásokra tellett tőlük.

Így találták ki a teljesen működésképtelen kötelező betelepítési kvóta intézményét, ami feltehetően papíron sem működött, nemhogy a valóságban. A lényeg a következő: továbbra sem látszik – még távolról sem – semmiféle megoldás a válságra, csupán az Unión belüli politikai ellentétek mélyülnek, és a tagállami kapcsolatok romlanak meg. A probléma a marakodással csak annyi, hogy

a napokban ismét vészjósló hírek láttak napvilágot egy újabb, egészen félelmetes migránshullám kezdetéről. A 2015-ös migránsáradat visszavonhatatlanul megváltoztatta a kontinens arculatát, és Európa már soha többé nem lesz olyan, mint amilyen volt.

Akárcsak három éve, a továbbra is a Wilkommenskultur bűvöletében élő brüsszeli politikai elit most is tehetetlen, az égadta világon semmit sem tanult a hibáiból, így Európa tökéletesen felkészületlenül várja az újabb migrációs hullámot. Egyedül Közép-Kelet-Európa igyekszik kezelni a napokban kibontakozó válságot, ez meg nem igazán nyeri el a uniós vezetők tetszését.

Olaszország

A migrációs nyomás leglátványosabban Olaszországot éri az elmúlt napokban, egyre több migráns jön a dél-európai országba. Szombaton a mentési munkálatokat koordináló olasz parti őrség azt jelentette, hogy az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége a Frontex az olasz haditengerészet hajóival és civilszervezetek aktivistáival együttműködve

csütörtökön és pénteken összesen mintegy 1400 migránst mentett ki a Földközi-tengeren.

Csak pénteken hét bevetésben 1050 embert szedtek össze. Ebből összesen 450 embert vettek fel három túlzsúfolt csónak fedélzetéről a német Sea-Watch és Sea-Eye szervezetek saját közlésük szerint. Tegnap pedig azt közölte az olasz haditengerészet parti őrsége, hogy

órákon belül 1100 bevándorló száll partra Szicíliában; őket hét műveletben vették fel a tengerről szombaton.

Migránsok csónakban az Olaszországhoz tartozó kis sziget, Lampedusa környékén a Földközi-tengeren 2017. szeptember 2-án Forrás: AFP/NurPhoto/Christian Marquardt

Görögország

Miután 2016-ban lezárult a Balkánon keresztül Magyarország felé vezető útvonal, az embercsempészek egyre gyakrabban használnak régi csempészútvonalakat: például a nyugat-görögországi Pátra és Igumeníca kikötővárosokat, amelyek az utóbbi 20 évben forgalmas állomásai voltak a török-görög-olasz útvonalon haladó illegális bevándorlásnak. Innen naponta több hajójárat indul olasz kikötők felé, Brindisi, Bari, Ancona, Velence és Trieszt városokba. Ezen az útvonalon

embercsempészek egy teherautó pótkocsijában próbáltak Törökországból Görögországba juttatni 91 illegális bevándorlót, de a görög hatóságok feltartóztatták a járművet Szoufli határváros közelében.

Nemcsak az embercsempészekkel gyűlik meg a baja a görög hatóságoknak, hanem a magukat civil szervezetként eladó NGO-kal (non-governmental organization, nem kormányzati szervezet) is. Nem ritka, hogy közöttük valamiféle kapcsolat van, így a különböző országok hatóságai jó esetben megpróbálják kivizsgálni ezeket az eseteket, valamint megakadályozni az összjátékot. Ez nem igazán sikerült Görögországban – derült ki a hétvégén. Világossá vált, hogy a görög kormány egyáltalán nem tudja ellenőrizni ezeknek az álcivil szervezeteknek a tevékenységét, az illetékes miniszterek egymásra mutogatnak, és egymást hibáztatják.

Ami a történetből kiderült, hogy az NGO-k tevékenységéről Görögországban senkinek nincs fogalma.

A számuk ugyanakkor nyilvános lett: 2016-tól (a bevándorlási válság utóbbi két évében) napjainkig csaknem 114, teljes mértékben ellenőrizetlen NGO mintegy 7356 önkéntessel vett részt Leszbosz szigetén a migránsokkal kapcsolatos akciókban.

Ez arra utal, hogy bődületesen nagy üzlet egyeseknek a bevándorlók átcsempészése: ebből elsősorban az embercsempészek és az NGO-k profitálnak.

Spanyolország

Spanyolország a migránsok harmadik legfőbb célpontjává vált, Olaszország és Görögország után.

A spanyol tengeri mentők pedig 408 embermigránst mentettek ki a hétvégén.

Három kisebb hajót még keresnek, amiken minden bizonnyal sok migráns van. Akárcsak a másik két migrációs célpont esetében, a spanyoloknál sem tudják ellenőrizni az NGO-k tevékenységét, így a magukat civil szervezetként meghatározó, valójában azonban ideológiai alapokon álló bizniszszervezetek mindenféle komolyabb akadály nélkül játszhatnak össze az embercsempészekkel.

Balkáni-útvonal

A balkáni útvonalon is egyre erősödik a nyomás,

csak idén mintegy 3500 migráns lépett Bosznia-Hercegovina területére. Ez háromszorosa a tavaly regisztráltak számának.

A illetékes hatóságok szerint egy új, a korábbinál veszélyesebb balkáni migránsútvonal van kialakulóban. Néhány hónapja már lehetett hallani erről, a Görögországból induló, Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián keresztül Nyugat-Európába tartó útvonalról, azonban a hatóságok nem igazán vették komolyan a dolgot.

Formálódó politikai válasz az újabb migrációs hullámra: elég volt!

Ez utóbbira elég gyorsan érkezett az osztrák kormány válasza. Herbert Kickl szabadságpárti (FPÖ) osztrák belügyminiszter kijelentette, hogy Ausztria lezárja a határait, ha a helyzet úgy hozza, hiszen drasztikusan növekedett a balkáni útvonalon érkező migránsok száma. Kickl nem a levegőbe beszélt, biztonsági forrásokból származó információkkal indokolta aggályait, amelyek szerint újra emelkedik a balkáni útvonalon át Európa szíve felé tartó migránsok száma. A politikus leszögezte, hogy nem ismétlődhet meg a 2015-2016-os válság, meg kell tenni minden előkészületet, ezért

az 500-600 fős csoporton kívül mozgatható határkerítések, konténerek és egyéb eszközök biztosíthatják a hatékonyabb határvédelmet.

Beleillett ebbe a vonalba a belügyminiszter párttársának, Heinz-Christian Strache, alkancellárnak, civil és sportügyekért felelős miniszternek szombati üzenete. A szabadságpárti politikus kijelentette, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) képtelen megvédeni az illegális migrációtól az Unió határait, ezért Ausztria kormánya a jövőben nem áldoz arra pénzt, hogy osztrák munkatársakat küldjön a szervezetnek. Strache kilátásba helyezte, hogy miután átveszik az EU soros elnökségét, a külső határok védelmére fognak koncentrálni. Sokat sejtetően hozzátette, hogy

Bécs határozottan elutasítja a kötelező betelepítési kvóták végrehajtását, és a bevándorlási válságot csak úgy lehet megoldani, ha lezárják Európa határait.

Heinz-Christian Strache, osztrák alkancellár, civil és sportügyekért felelős miniszter Forrás: Facebook

Alkancellárjához hasonló álláspontot képviselt Sebastian Kurz, osztrák kancellár is a Welt am Sonntag című német lap vasárnapi számában megjelenő interjújában.

Kurz szintén nem látja annak esélyét, hogy Ausztria hozzájárulását adná a migránskvótákhoz,

különösen, ha az ezzel kapcsolatos szabályok nem veszik figyelembe a korábbi évek bevándorlását. Kurz szerint az uniós külhatárokon kell az illegális bevándorlókat megállítani, ellátni, és ideális esetben haladéktalanul visszaküldeni hazájukba vagy egy tranzitállamba.

Sebastian Kurz, osztrák kancellár Forrás: Imaginechina/Jiao wen - Imaginechina/Jiao Wen

A bolgárok is kezdenek kitáncolni a kötelező betelepítési kvóta alól. Az EU-elnökségért felelős bolgár miniszter kompromisszumos javaslatának lényege, hogy a migránsokat csak akkor osztanák szét automatikusan az uniós tagországokban, ha a 2015-öshöz hasonló, nagyobb áradat érkezik a kontinensre. Kisebb intenzitású emberáradat esetén egy olyan rendszert alkalmaznának, amely fokozott támogatást nyújt a problémákkal szembesülő uniós határországnak.

Viszont látjuk, hogy ez a kompromisszumosnak tűnő javaslat a jelenlegi helyzetben álságos: a 2015-öshöz hasonló vagy annál sokkal veszélyesebb áradat ugyanis a küszöbön áll.