Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormányzó Köztársasági Párt képviselői "ne essenek abba a tévedésbe, hogy gyengeségnek tekintik a nép türelmét, mert emiatt valóságos politikai cunami következhet be" – hangoztatta a parlament rendkívüli ülésén a szavazás előtt mondott beszédében az ellenzéki vezető, aki ismét az utcára szólította az örményeket.
Pasinján megígérte, hogy megválasztása esetén rövid időn belül tárgyalásokat kezd az Európai Unióval a vízumrendszer eltörléséről. Szoros kapcsolatot kíván ápolni az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Európai Unió tagországaival és Moszkvával.
A Jelk (Kiút) ellenzéki pártszövetség kedden Nikol Pasinjánt jelölte hivatalosan is a kormányfői tisztségre, miután előző nap Pasinján megállapodott az ellenzéki vezetőkkel, hogy ő lesz az egyetlen jelölt, a kormánypárt pedig nem állított jelöltet. Kedden azonban a parlamenti ülés előtt a Köztársasági Párt úgy döntött, hogy nem támogatja az ellenzéki vezetőt. Eduard Sarmazanov, a párt szóvivője, a parlament alelnöke kijelentette, hogy a kormánypárt nem tűri az ellenzék nyomását.
"Ezekben a napokban a hatóságok kivételesen toleránsak voltak az ellenzékkel. Nem tűrjük azonban sem az ultimátumot, sem a kormánypárt képviselőire gyakorolt nyomást" – hangsúlyozta Sarmazanov.
A kormánypárt képviselői az ülésen számos technikai jellegű kérdést tettek fel a parlamenti alelnök által "néptribunnak" nevezett Pasinjánnak. "Olyan embert kell megválasztanunk, aki kiszámítható. (.) Nem lehet valaki egyszerre egy kicsit szocialista meg egy kicsit liberális" – mondta az alelnök.
Pasinján, aki keddre virradóra Facebook oldalán azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy meg akarja akadályozni a megválasztását, "bársonyos forradalomra szólította fel a híveit".
A parlament előtt mondott beszédében azonban kizárta, hogy erőszakos eszközökkel folytatná a harcot a hatalomért.
A Szerzs Szargszján kormányfő megválasztása elleni tömegtüntetéseket szervező 42 éves Pasinján megszerezte valamennyi parlamenti ellenzéki párt támogatását, ezek összesen 47 képviselői hellyel rendelkeznek a 105 tagú törvényhozásban, de a megválasztásához az abszolút többség – 53 képviselő – támogatására van szüksége.
A szavazást várhatóan az esti órákban tartják.
Pasinján hétfőn adott nyilatkozataiban emlékeztetett, hogy "nem új jövevény az örmény belpolitikában".
2008-ban, amikor Szerzs Szargszjánt először választották meg államfőnek, Pasinján hívei és a rendőrség közötti összecsapásokban tíz ember halt meg. Az akkori elégedetlenségi mozgalmat is szervező Pasinján néhány hónapra illegalitásba vonult, majd amikor feladta magát, bebörtönözték, 2011-ben került szabadlábra amnesztiával.
A barátok pozíciókba juttatása és a korrupció miatti közfelháborodás kiváltotta kormányellenes tüntetések nyomására április 23-án lemondott kormányfői tisztségéről a parlament által hat nappal korábban megválasztott 63 éves Szargszján, aki előzőleg tíz éven át (2008-2018) volt a 2,9 milliós kaukázusi volt szovjet köztársaság elnöke. Hivatalba lépésekor életbe lépett a kormányfő hatáskörét növelő módosított alkotmány, amelyet az ország gazdasági teljesítményével elégedetlen ellenzék úgy értékelt, hogy csak Szargszján hatalomban maradását szolgálja.
A parlamenti ülés idején több mint harmincezren tüntettek Pasinján mellett a Jereván szívében található Köztársaság téren, örmény zászlókat lobogtatva és a "Nikolt kormányfőnek" jelszót skandálva.
Pasinján megválasztása gyökeres változást hozna Örményország, Oroszország közeli szövetségese életében, amelyet az 1990-es évek óta gyakorlatilag ugyanazok a vezetők irányítottak.
Moszkva közelről figyeli, hogy a jereváni fejlemények a georgiai és ukrajnai mintát követik-e, ahol a népfelkelés hatására megválasztott új vezetők kivonták országukat Moszkva befolyása alól. A Törökországgal és Iránnal szomszédos kaukázusi államnak ráadásul évtizedek óta tartó területi vitája van harmadik szomszédjával, Azerbajdzsánnal Hegyi-Karabah miatt – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.
