Több ezer támogatója előtt beszélve Erdogan leszögezte, hogy
a katonai akciók addig folytatódnak, amíg egyetlen terrorista sem marad.
"Nem hagyunk fel a terrorista szervezetek visszaszorításával" - tette hozzá.
Sejtetve győzelmét a júniusra kiírt, előrehozott elnök- és parlamenti választásokon, kijelentette:
a következő időszakban Törökország további hadjáratokat indít majd
az Eufráteszi Pajzs és az Olajág fedőnevű, Szíriában folytatott két offenzíván felül.
Az Eufráteszi Pajzs volt a neve annak a hadműveletnek, amelyet a török hadsereg 2016 augusztusában indított az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által elfoglalt észak-szíriai területek, illetve az észak-szíriai kurdok ellen, akiknek fegyveres milíciáját, a Népvédelmi Egységeket (YPG) Ankara ugyanúgy terrorszervezetnek tekinti.
A török erők hivatalosan mintegy 2000 négyzetkilométeres szakaszt tisztítottak meg a török-szíriai határ mentén.
Az Olajág nevű katonai akciót Törökország idén január 20-án indította el a szíriai Afrín térségében az YPG ellen.
Ankara célja, hogy a kurdok visszaszorításával úgynevezett biztonságos zónát alakítson ki a török-szíriai határvidéken, mintegy 30 kilométeres mélységben.
Erdogan az Olajág hadművelettel kapcsolatban azt mondta: "Műveleteinkkel összezúztuk a déli határunkon kialakuló terrorista folyosót. Katonáink, akik hőstetteket hajtottak végre Afrínban, készen állnak az új küldetésre."
A szíriai beavatkozást azonban Ankara NATO-szövetségese, az Egyesült Államok nem nézte jó szemmel,
egyebek közt azért, mert az IÁ elleni harcban az YPG bizonyult a legütőképesebb amerikai támogatású haderőnek.
Egy másik vitás kérdés Washington és Ankara között az Afríntól keletebbre található Manbídzs helyzete, ahol a kurd erők mellett amerikai katonák is állomásoznak.
A török vezetés azonban korábban többször is
kilátásba helyezett az afríni után egy manbídzsi offenzívát is,
és arra kérte Amerikát, hogy vonja ki onnan a kurd erőket az Eufrátesz keleti partjára.