Brüsszel fenyeget, és kevesebb pénzt adna 2020 utánra

European Commission President Jean-Claude Juncker presents the EU's next long-term budget in the European Parliament in Brussels, on May 2, 2018. European Commission chief Jean-Claude Juncker unveiled "reasonable and responsible" plans on May 2 for a bigger post-Brexit budget worth 1.279 trillion euros covering 2021-2027. "Our proposals lead to an overall amount of 1.279 trillion euros," Juncker told the European Parliament, adding that it was equivalent to 1.1 percent of the European Union's economic output. / AFP PHOTO / Emmanuel DUNAND

Kevesebb pénzt szánna Brüsszel a mezőgazdaságra, a fejlesztési politikákra és a közvetlen kifizetésekre a 2021-27-es költségvetési ciklusban. Brüsszel a jogállamiság elvére hivatkozva pénzeket függesztene fel az általuk kiszemelt országokban. Deák Dániel szerint ennek hátterében a migráció áll. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.

Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismertette a legújabb büdzsét Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Több jut biztonságra, kevesebb a kohéziós politikára

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért

a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol

- közölte. A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

Juncker, az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetés tervezetének bemutatásakor hangsúlyozta, az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.

#EUBudget#EUAddedValuepic.twitter.com/qh5Opaimlp

— Mina Andreeva (@Mina_Andreeva) 2018. május 2.

Összekapcsolnák a jogállamiságot a kifizetésekkel

Az EB javaslatából látszik: megtették a javaslatot arra, hogy

szigorúbb feltételekhez kössék az uniós források felhasználását.

A javaslatok között "jelentős újításként" megjelenik az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat, jóllehet korábban egyes szakértők arra figyelmeztettek, ez a megközelítés nem célravezető, miután a kohéziós támogatások egy pénzügyi eszköz, és nem alkalmas a jogállamisági és demokráciadeficitek kezelésére.

A bizottság jelenlegi javaslatában kiemeli, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak, ezért a testület egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól.

Brüsszel fenyeget is Forrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Az újonnan javasolt eszközök

lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést

a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra a bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a tanács fordított minősített többségi szavazással dönt - olvasható a brüsszeli testület javaslatai között.

Brüsszel megbélyegezne

„A jogállamisági vizsgálat keretében bizonyos országoktól elvonhatnak uniós forrásokat, ezt nem lehet megvalósítani. Nincs az a jogállam, nincs az a jogrendszer, amiben ezt végre tudnák hajtani" – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.

Hozzátette, gazdasági nyomásgyakorlás a költségvetési terror meglebegtetése a következő uniós támogatási időszakra lehetséges. A Figyelő főmunkatársa hangsúlyozta:

ennek hátterében a migráció áll. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat,

főként Magyarországot és Lengyelországot.

A vétó hatására meghátráltak

Mint arról korábban beszámoltunk, a nagy közép-európai felháborodás és a belengetett költségvetési vétó hatására az utolsó pillanatban átdolgozta a pénzosztási tervet az Európai Bizottság, így régiónk a következő uniós költségvetési ciklusban is megfelelő mennyiségű forráshoz jut.