Sajid Javid, aki hétfőn ismertetett egyes részleteket a brit kormány felülvizsgált terrorizmusellenes stratégiájából, beszédében azt mondta, a brit elhárító és bűnüldöző szolgálatok az elmúlt öt évben 25 iszlamista kötődésű merényletterv végrehajtását akadályozták meg.
A rendőrség és az elhárítás jelenleg is ötszáznál több aktív műveletet folytat, és háromezer olyan embert tart nyilván, akiket e terrormegelőző műveletek során a hatóságok megítélése szerint érdemes szemmel tartani
- mondta.
Szerinte a szolgálatok nyilvántartásában 20 ezer olyan további személy szerepel, akik ellen a múltban vizsgálat folyt, és akik továbbra is veszélyt jelenthetnek.
A belügyminiszter szerint az al-Kaida terrorhálózat még mindig veszélyes, de a legfőbb fenyegetés az Iszlám Állam működése.
Jóllehet az Iszlám Állam által létrehozott "kalifátus" már a múlté, a terrorcsoport továbbra is merényleteket tervez Nagy-Britanniában és máshol, emellett nem hagyott fel a tagtoborzással sem
- mondta.
Az Iszlám Állam jelentette veszélyre nemrégiben a brit belső elhárítás (MI5) vezérigazgatója is felhívta a figyelmet.
Andrew Parker egy májusi biztonságpolitikai konferencián azt mondta, a nyugati elhárító szolgálatok megítélése szerint az Iszlám Állam Európában készülhet az eddigieknél összetettebb, pusztító merényletekre, miután jórészt kiszorult közel-keleti területeiről.
Parker szerint a londoni Westminster hídon tavaly márciusban elkövetett gázolásos és késeléses merénylet óta - amelyben öten haltak meg, köztük egy rendőr - a brit elhárító szolgálatok
12 nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg.
Nagy-Britanniában a westminsteri támadással együtt tavaly öt terrorcselekményt hajtottak végre, ezeknek 36 halálos áldozatuk volt.
Sajid Javid belügyminiszter hétfői beszédében azt is mondta, hogy
az iszlamista fenyegetés mellett erősödik a jobboldali szélsőség jelentette terrorveszély is.
Mint mondta, a brit elhárító szolgálatok a Westminster hídon elkövetett terrortámadás óta négy szélsőjobboldali indíttatású merényletet akadályoztak meg.
A belügyminiszter szerint ez az összetett és többirányú terrorfenyegetés és a tavalyi terrortámadási hullám megmutatta, hogy a terrorellenes hatóságok által gyűjtött hírszerzési információkat az eddiginél sokkal szélesebb körben és gyorsabban meg kell osztani. A brit kormány ezért azt tervezi, hogy
az MI5 feloldja a titkosítás alól és megosztja a helyi közösségek rendőri erőivel, illetve az önkormányzatokkal azokat az értesüléseket, amelyeket terrorista szimpátiával gyanúsítható britekről gyűjtött össze.
Javid szerint így hamarabb észre lehet majd venni a készülő terrortámadások előjeleit, például azt, ha egy helyi közösségen belül valaki gyanús vegyszereket vásárol gyanúsan nagy mennyiségben.
A belügyminiszter szerint a terrorellenes stratégia további fontos eleme a közösségi médiacégek bevonása. Ennek jelentőségét illusztrálandó elmondta,
a Facebook csak az idei első negyedévben 1,9 millió olyan tartalmat távolított el felületeiről, amelyek az al-Kaidától vagy az Iszlám Államtól származtak.
Javid szerint a brit kormány az idén 50 millió fonttal, több mint 750 millió fontra (csaknem 280 milliárd forintra) növeli a terrorellenes rendőri hatóságok közvetlen működésére fordított költségvetési ráfordítást, emellett több mint 1900 fővel növeli a hírszerzési és biztonsági szolgálatok létszámát.