A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg első repülőgép-hordozójának üzembe helyezése 2012-ben, és további három hadihajó fejlesztése és tesztelése a közelmúltban nyugtalanságot váltott ki az ázsiai és nyugati országokból.
Peking célja az, hogy az 1980-as években kezdeményezett szovjet Kuznetsov és Ulyanovsk program segítségével 2025-re újabb négy repülőgép-hordozó tulajdonosa legyen
– minderről a geopolitika.hu oldal számolt be a The Diplomat című magazinra hivatkozva.
Kína nemcsak számbeli növekedést, hanem méretbeli és minőségi javulást is el szeretne érni, ami elektromágneses rakétavető rendszerek, komolyabb harci eszközök, korai figyelmeztetésre alkalmas repülőgép-hordozó támaszpontú repülők és elektromos vadászrepülők telepítését is magába foglalja. Ezek a katonai eszközök lehetővé teszik az ázsiai ország számára a fejlett Japánnal és az Egyesült Államokkal való versenyt a Csendes-óceán térségében. Mindez az új, Type 055 változatú romboló vízre bocsátásával együtt azt jelenti, hogy Peking nagyobb erőprojekcióra és a vitatott, stratégiailag fontos Dél- és Kelet-kínai-tenger dominálására lesz képes.
A négy fejlett repülőgép-hordozó mellett az is az aggodalmat növeli a környező országokban és az Egyesült Államokban, hogy a védelmi program következtében, mely épp folyamatban van Kínában, a repülőgép-hordozók száma 2025-re hétre is emelkedhet. A Type 001, Type 002 és Type 003 hordozók mellett ugyanis kezdetét vette három, egyenként 40 000 tonna kétéltű támadóhajó fejlesztése is,
melyek megközelítőleg a francia Charles De Gaulle méretével fognak megegyezni,
és melyek az amerikai USS Wasphez fognak hasonlítani.
A Diplomat szerint az amerikai haditengerészet jelenleg húsz repülőgép-hordozóval rendelkezik, melyből tizenegy úgynevezett szuper repülőgép-hordozó, kilenc pedig kétéltű támadóhajó. Bár utóbbiakat az Egyesült Államok nem tartja repülőgép-hordozóknak, az olyan repülők, mint az F-18E, az F-35C, a Harrier függőleges fel- és leszállásra alkalmas vadászrepülő és a nemrégiben fejlesztett, kétéltű támadóhajókra telepíthető F-35B gépek lehetővé teszik, hogy annak tekintsék őket. Ugyanez a helyzet áll fenn Kína Type 075 kétéltű támadóhajói esetében is, melyek, ha 2025-re vízre kerülnek, hétre növelik az ázsiai óriás repülőgép-hordozóinak számát.
Míg jelenleg az Egyesült Államok az egyedüli gyártója a függőleges fel- és leszállásra alkalmas vadászrepülőknek, az F-35B-nek, a hidegháborúban a Szovjetunió volt ennek a technológiának a nagy úttörője.
Amikor az 1990-es években a Szovjetunió felbomlott, Kína több technológiát, például a Yak-141-et is megvásárolta Oroszországtól, majd gyors ütemben saját vadászrepülők fejlesztésébe kezdett.
Peking kétéltű támadóhajói egyenként harminc gép fogadására alkalmasak, mely az olyan fejlesztésekkel kiegészülve, mint a lopakodó rendszerek, az aktív fázisvezérlésű radarok vagy a levegő-levegő rakéták, félelmetes erővel ruházzák fel a Dél-kínai-tengeren Kínát.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg az ázsiai-csendes-óceáni térségben további előnyök szerzésére törekszik. Ha sikerül terveit megvalósítania, dominanciáját nem lesz egyszerű megfékezni. Bár az Egyesült Államok többszörösen nagyobb számú repülőgép-hordozóval rendelkezik, ereje megosztott, mivel Washington globális méretekben gondolkozik.
A kínai fejlesztések tehát később egyfajta fegyverkezési versenyt is elindíthatnak a térségben. Erre utalhat az is, amint egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, sajátos hatalmi együttműködés körvonalazódik Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és India között.
A biztonsági kezdeményezés egyelőre nem nyert intézményesített formát, a feleket egyelőre inkább a Kína-ellenesség tartja össze.
Már tíz évvel ezelőtt is szorosra próbálta fonni a viszonyát a négy ország, de akkor belpolitikai okokból meghiúsult a mélyebb integráció. Ha a kínai hadügyi fejlesztések hasonló ütemben folytatódnak, akkor az érintett országok is minden bizonnyal lépni fognak.