Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kezdetben bálványosi nyári szabadegyetem idővel egyre nagyobb tekintélyre tett szert, és rendszeresen megfordultak itt vezető politikusok, a minden évben előadást tartó Orbán Viktoron kívül többek között Mádl Ferenc, Martonyi János, Tőkés László, Markó Béla, Semjén Zsolt, a román államfők közül pedig Emil Constantinescu és Traian Băsescu ment el Tusványosra (utóbbi többször is).
Tusványos legfőbb programpontja mostanra Orbán Viktor beszéde lett. Az ő előadását várják legjobban minden évben. Minden évben programbeszédet tart Tusványoson. Orbán Viktor előadásai a magyar sajtó mellett sokszor a világsajtóba is bekerülnek.
1998-ban első választási győzelme után Orbán Viktor azt mondta, azzal, hogy "az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja,
a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniuk külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt."
Orbán Viktor a továbbiakban megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy a folyamatot "az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben". "A mi tisztünk, ennek a kormánynak a tiszte pedig az, hogy az i-re feltegye a pontot, és az utolsó simításokat elvégezze."
Ha az újonnan csatlakozó országok okosan szervezik meg az államéletet, ha sikerül olyan kormányokat alakítani, amelyek mentesek a koalíciós huzakodástól, de gyorsak és hatékonyak, az a lehető legnagyobb gazdasági versenyerőt jelentheti az EU-n belül - mindezt 2004-ben mondta Orbán Viktor az Olt partján. Korábban még igaz volt a kapitalizmusra, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat - mondta, de szerinte ma Európában egy másik tétel érvényes:
a gyors halak eszik meg a lassú halakat.
Gyorsaságra, kreativitásra, tudásra, szorgalomra, határozottságra és döntésképességre van szükség - mondta a Fidesz elnöke.
2005-ben Tusványos mottója ez volt: Összetartozunk? – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei. Orbán Viktor beszédében volt pár mondat, ami aztán hetekig témát szolgáltatott a sajtónak:
„A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére, így tesz a mostani magyarországi baloldal is, amelynek a jövőben nemzeti fordulatot kell végrehajtania.
Így tett Kun Béla, Rákosi Mátyás és azok, akik 1956-ban leverték a forradalmat, és a jelenlegi kormány is egyebek mellett azzal is, hogy a kettős állampolgárság ellen foglalt állást a 2004. december 5-i népszavazáskor." Orbán Viktor arról beszélt, hogy a baloldal egyetlen célja Moszkva kiszolgálása volt, ahol a szovjet pártfőtitkárok nem tettek mást, mint folytatták a régi cárok birodalomépítő stratégiáját.
"Politikai hazugságra" nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét, árt a gazdaságnak és tönkreteszi a demokratikus alapokat - fejtette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2006-ban Tusnádfürdőn, bírálva a magyar kormány nemzetpolitikáját is. Orbán úgy vélte: ez a fajta hazugság aláássa az ország jövőjét.
Nagy kárt okoz gazdasági téren, hiszen a korszerű piacgazdaság nem viseli el az igazmondás hiányát, a befektetők egy idő után elveszítik bizalmukat.
A másik súlyos következmény az, hogy az ilyen magatartás tönkreteszi a demokratikus alapokat, hiszen a választás nem más, mint szerződés az adott párt és a választók között arról, mit ígér az az erő a szavazatokért cserébe. Ha ezt a "szerződést" az egyik fél megszegi, akkor a demokrácia alapelvét sérti meg - mondta Orbán Viktor.
A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól - fejtette ki 2010-ben első kétharmados győzelme után Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is. Magyarországon kétharmados forradalom történt - szögezte le.
"Egy korszaknak véget vetettünk" -
mondta -, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket - mondta Orbán Viktor. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni - hangsúlyozta.
2014-ben pedig Tusványos mottója a következő volt: Történetekből történelem. Ekkor vezette be a politikába Orbán Viktor az illiberális demokrácia fogalmát. Azt mondta, hogy
újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni.
Többek között ezt mondta: "... ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön.
Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell.
Ilyen értelemben tehát
az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.
Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz."
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – így szólt a mottó 2016-ban Tusványoson. Orbán Viktor azt mondta, hogy örül a lehetőségnek, hogy nem politikusként van jelen a szabadegyetemen, ezért nyíltabban, közérthetőbben beszélhet. De zavarban van, mert túl sok az aktuális esemény: a brexit, Donald Trump elnökjelöltsége, a nizzai és müncheni merényletek. Orbán Viktor kifejtette, hogy a terror és a migránshullám csak a tünetei valaminek, a mélyebb okokat kell keresni.
Három pontban foglalta össze, hogy mit kellene tennie az Európai Uniónak.
A legnagyobb visszhangot azonban az váltotta, ki, amikor az amerikai választási kampány közepén (sőt, szinte előtte) - a világ vezető politikusai közül elsőként - kijelentette, hogy
Donald Trump győzelmét tartaná kívánatosnak.
Sose gondolta volna, hogy ő Donald Trump kampányembere lesz, Trump pedig Európa embere, de a republikánus elnökjelölt tett három javaslatot a megoldásra, amelynél jobbat európai fejjel se lehetne - mondta.
A miniszterelnök szerint
a mi problémánk nem Mekkában van, hanem Brüsszelben,
de a migráció megöl minket, és a határt megvédeni virággal nem lehet. Orbán Viktor utolsó mondata ez volt: „Azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban."
Tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, az EU-nak pedig vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. Most készítik Európát elő arra, hogy átadja a területét egy új, kevert muszlimizált Európának" – állapította összegzésképpen a miniszterelnök.
Ahhoz, hogy a terület „átadható" legyen, jelenleg Európa kereszténytelenítése folytatódik, a nemzeti identitások helyett a csoportidentitásoknak adnak elsőbbséget és a politikai kormányzást a bürokrácia uralmára akarják lecserélni
- részletezte.
Ezért lehet különleges a 2018-as magyarországi választás is, hiszen
Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migránsinváziót
– jelezte.
Orbán Viktor megfogalmazta a XXI. század legfontosabb történelmi kérdését is:
Az európaiaké marad-e Európa, Magyarország a magyarok országa lesz-e, Németország a németek országa lesz-e? Kik fognak élni Európában? Ez történelmi kérdés!
Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, és a határokat meg fogja védeni, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű jövő számára.
