Betelt a pohár a svédeknél: politikai földrengés jöhet

Illegális bevándorlók egy malmöi aluljáróban 2015. novemberében.

Óriási áttörést érhet el a szeptemberi svédországi parlamenti választáson a Svéd Demokraták nevezetű bevándorlásellenes párt. A legfrissebb felmérés szerint a svédek mintegy harmada a Jimmie Akesson vezette alakulatra szavazna. A svédeknek egyre inkább elege van a korlátlan bevándorlásból és a hatalmasra nőtt bűnözésből, miközben a hagyományos pártok nem adnak választ az egyre nagyobb kihívásokra.

Hatalmasat nőtt a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) támogatottsága májushoz képest a YouGov legfrissebb felmérése szerint. Mindennek azért van jelentősége, mivel szeptember elején választanak új parlamentet a skandináv országban. Az országban már az Európát sújtó migrációs válság előtt is meghatározó téma volt a bevándorlás, és az idegen országokból érkezők integrációja, de az erről szóló vita 2015 után erősödött fel igazán. Míg korábban az SD a politikai szélről bírálta a bevándorlást, addig mostanra a szeptemberi választások egyik esélyesévé vált.

Győzelemre állnak a demokraták

A YouGov kutatása szerint, ha most rendeznék a választásokat, akkor

az SD a szavazatok 28,5 százalékát szerezné meg, míg májusban csupán 23 százalékon álltak.

Az alakulat egyébként 2014-ben még csupán a szavazatok 12,9 százalékát kapta. Ha nem változnak a kampány hajrájában a tendenciák, akkor több mint a kétszeresére nőhet a jelenleg 49 főből álló frakciója a pártnak. Legutóbb az 1900-as évek elején volt egyébként példa arra, hogy ne valamelyik hagyományos párt nyerjen. Mindez pedig alapjaiban forgathatja fel a svéd belpolitikát, éppen ezért érdemes egy kicsit mélyebbre tekinteni, hogy mit okozhat az SD előretörése.

A YouGov kutatása szerint a balközép pártok szövetsége 35,1, míg a jobbközép-centrista pártok szövetsége 31,7 százalékot szerezne egy mostani választáson. A két hagyományos blokk tehát egyedül a jelenlegi állás szerint nem tud majd többséget alkotni a parlamentbe, ezért három kimenetel képzelhető el a választás után. Vagy a baloldal, vagy a mérsékelt jobboldal köt szövetséget az SD-vel, vagy pedig a két hagyományos politikai oldal összefog, hogy hatalmon kívül tartsák a bevándorlásellenes alakulatot.

A fegyveres leszámolások mostanra a svéd mindennapok részévé váltak a különféle migránsbandák között Forrás: AFP/Johan Nilsson

Nyolc évre mindent lebeszéltek

A várható kimenetelt illetően érdemes visszarepülni az időben négy évet. A 2014-es szeptemberi választáson egyetlen hagyományos politikai oldalnak sem sikerült többséget szereznie, de a szocdemek és a Zöldek kisebbségi kormányt alakítottak. A kabinet egészen decemberig működött, majd nem sikerült elfogadni a költségvetést. Ekkor Stefan Lövfen miniszterelnök felvetette az előrehozott választás lehetőséget, de egy érdekes fordulattal elkerülte Svédország a voksolást.

2014. december 27-én

a balközép kormánykoalíció és a jobbközép ellenzék nyolc évre szóló megállapodást kötött a költségvetési együttműködésről,

hogy távol tartsák a hatalomtól a Svéd Demokratákat. A megállapodás a következő, 2022-ig tartó parlamenti ciklusra is kiterjedt az ellenzéki jobbközép négypárti szövetség, illetve a szociáldemokraták és a zöldek alkotta kormány között.

A belpolitikai válságért Löfven a parlamenti mandátumok 10 százalékát birtokló svéd demokrata pártot okolta, amely szerinte „ki akar ütni minden kormányt, amely nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek". A bevándorlásellenes párt korábban azt ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg

nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései.

Kudarcos politika

Tehát a jelenlegi állás szerint szinte biztosra lehet venni, hogy a két hagyományos politikai oldal kooperációja folytatódni fog, miközben a bevándorlásellenes alakulat minden korábbinál nagyobb ellenzéki tömböt alkothat majd a parlamentben. A fennálló helyzettel való egyre nagyobb elégedetlenséget egy folytatódó bújtatott nagykoalíció csak ideig-óráig tudná eltüntetni. Bár négy évvel ezelőtt is azért álltak össze a bal- és jobbközép pártok, hogy megakadályozzák az SD erősödését, de a mostani kutatási adatok szerint ez a politika teljes kudarcot hozott.

Teljes kudarc a svéd integrációs politika Forrás: AFP/Johan Nilsson

Nagyon elégedetlenek a svédek

A megkérdezett

svédek 49 százaléka szerint az ország legfontosabb problémája a migrációs válság.

32 százalék az egyre nagyobb bűnözést nevezte meg súlyos problémaként, míg 26 százalék szerint a bevándorlók integrációs helyzete ad okot nagy aggodalomra. 2017 novemberében csupán a megkérdezettek 39 százaléka szerint volt súlyos probléma a migráció és 30 százalék szerint a bűnözés. Mindezek az adatok is világosan mutatják, hogy az ország élén álló balközép kisebbségi kormány képtelen kezelni a migrációs válságot és a nyomában fellépő egyre nagyobb bűnözést és integrációs problémákat.

A Svéd Demokraták pozícióját erősíti az is, hogy a megkérdezettek 66 százaléka elégedetlen a kormány tevékenységével, és csupán 15 százalék volt, aki azt mondta, hogy jó irányba halad az ország. Tavaly év végén közel tíz százalékponttal alacsonyabb volt az elégedetlenek aránya és öt százalékponttal magasabb az elégedettek aránya.

Jimmie Akesson, a svéd demokraták vezetője is egyre magasabbra jut a politikusi népszerűségi ranglistán.

Egy ötpontos skálán májusban még csak 2,53 pontot kapott, míg júniusban már 2,85 pontot, így pedig jelenleg Svédország harmadik legnépszerűbb politikusának számít.

Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője már a harmadik legnépszerűbb politikus a skandináv országban Forrás: NurPhoto/Julia Reinhart/NurPhoto/Julia Reinhart

Óriási pénzeket emészt fel a migráció

Svédországban mostanra gyakorlatilag napi szintű lett a migránsbandák közötti összecsapások. Legutóbb Malmőben egy lövöldözésben két fiatal férfi vesztette életét. Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint az utóbbi években helyi bandák viszálykodnak egymással a befolyásért és területért a nagyobb svéd városokban. Vélhetően ez állhat a mostani lövöldözés hátterében is. A bandák tagjai szinte egytől egyig migrációs háttérrel rendelkeznek.

A bűnözés növekedése mellett az óriási bevándorlás a svéd gazdaságnak sem tett jót. 2017 közepén a svédek mindössze 3,9 százaléka volt munkanélküli, míg a migránsok körében ez a szám 21,8 százalék volt.

Egy átlagos migránsra egy évben nettó 74 000 svéd koronát kell költeni, ami átszámítva körülbelül 2 300 000 forint.

A költségek főleg az érkezés után magasak, és bár a bevándorló később hozzájárulhat a gazdasághoz, de nem tudja megtermelni ugyanazt a pénzt, amit az integrációja és a nyugdíja kivesz az államkasszából. 2017 végén becslések szerint mintegy 830 000 bevándorló érkezett Svédországba, nagy részük Szíriából és Irakból. Ez azt jelenti, hogy egy évben majdnem 2 ezer milliárd forintot kellene fordítania a svéd államnak a bevándorlókra.