A vádhatóság képviselője szerint a csendőrség egyes képviselőivel szemben
a hivatali visszaélés és a bántalmazás hivatali eljárásban elkövetésének gyanúja merült fel.
Előbbinél azt vizsgálják, hogy a csendőrség működését szabályozó törvénynek megfelelően adták-e ki a tömegoszlatási parancsot és azt, hogy a korábbi csendőri beavatkozások eleget tesznek-e az arányosság elvének.
Utóbbi a túlkapásokra, vagyis azokra az esetekre vonatkozik, amelyek során
egyes csendőrök indokolatlanul bántalmaztak békés tüntetőket.
A katonai ügyész azt valószínűsítette, hogy a nyomozást kiterjesztik a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanújára is, amiatt az - erőszakos tömegoszlatást megelőző - eset miatt, amikor egy,
a tömegen keresztül utat törő csendőrosztag két tagját rendbontók körülvették, és majdnem meglincselték.
A két letepert csendőrt - köztük egy huszonéves csendőrnőt - ugyanis bajtársaik percekig magukra hagyták, és csak úgy menekültek meg a lincselők elől, hogy az erőszakot elutasító békés tüntetők testükkel oltalmazták, és kivonszolták őket a tömegből.
Az ügyészek felhívást intéztek minden televíziócsatornához, amelynek volt stábja a helyszínen, hogy
bocsássa rendelkezésükre az összetűzésekről készült felvételeket, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak a büntetőeljárás során.
A katonai ügyészségen egymásnak adták a kilincset a feljelentők, akik a csendőrségi túlkapásokra tettek panaszt.
Az Agerpres hírügynökség az egyik panaszost, Radu Florin Nicusort idézte, aki akkor sebesült meg a fején és a vállán, amikor a csendőrség kiszorította a tüntetőket a térről.
Elmondása szerint azért nem szaladt el, mert úgy gondolta, hogy nem eshet baja, ha térdre ereszkedve és kezét a feje fölé emelve jelzi, hogy nem veszélyeztet senkit.
A rohamosztagosok mégis végigverték, később pedig szintén a csendőrök voltak azok, akik a mentőautóhoz vezették.
A Mediafax hírügynökség egy Amerikában tanuló román ösztöndíjast diáklányt, Alexandra Scafarschit szólaltatott meg, akinek - az általa ironikusan "magántulajdonnak" nevezett -
lábától 30 centiméternyire robbant fel egy könnygázgránát pénteken.
Kisebb sérülésekkel megúszta, de a csendőri erőszakot visszaélésnek tekinti, ezért a vétkesek felelősségre vonását követelte.
A Digi 24 hírtelevízió arról közölt felvételeket, amint stábjukat - a mikrofont kezében tartó riportert és a kamera mögött álló operatőrt - könnygázzal fújták le, majd
az egyik csendőr magyarázatképpen azt mondta nekik, hogy "figyelmetlenségből" támadtak rájuk.
Egy tüntető arról beszélt az adásban, hogy ő is "újságíróként" szenvedte el a csendőri erőszakot, mert állítólag akkor verték meg, amikor telefonjával lefilmezte őket, hogy könnygázgránátokat lőnek találomra a tömegbe, és megpróbálta megtudni tőlük, milyen töltényekkel lövöldöznek.
A Dacian Ciolos volt miniszterelnök vezette Románia 100 Platform és másik 16 civil szervezet bejelentette, hogy
Carmen Dan belügyminiszter, Speranta Cliseru bukaresti prefektus és a csendőrség parancsnokai ellen is feljelentést tettek hivatali visszaélés miatt a pénteki erőszakos tömegoszlatás nyomán.
A parlamenti ellenzék vezető erejének számító Nemzeti Liberális Párt rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezte, hogy a belügyminisztert a törvényhozás védelmi bizottsága elé idézzék.
Liviu Pop, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt szenátora viszont saját korábbi tüntetői tapasztalataira hivatkozva azt állította, hogy az áldozatok engedetlenségüknek köszönhetik sérüléseiket, mert ha a csendőrség egy demonstráción bejelenti, hogy mindenkinek el kell hagynia a helyszínt, mert evakuálni fogják a teret,
akkor szerinte a felszólításnak eleget kell tenni, és az ott maradóknak számítaniuk kell arra, hogy erővel távolítják el őket, akkor is, ha leülnek, felemelik a kezüket,
vagy más módon jelzik, hogy nem jelentenek veszélyt.
A román diaszpóra pénteki kormányellenes megmozdulásán - a tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva - a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg "lecsillapítására", majd erővel kiszorította a tüntetőket a térről.