A román elnök 17 éve érvényes magyar kisebbségi jogokat törölne el

Érthetetlennek és aggasztónak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője, Cseke Attila, hogy Klaus Iohannis román államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el. Az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet szerint a 90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna Iohannis óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait.

Cseke Attila arra reagált, hogy

a német származású, de a 2014-es államelnök-választási kampány óta magát románnak valló Klaus Iohannis

kedden az alkotmánybíróságon megtámadta a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy miközben Románia mintaállamnak tartja magát a kisebbségvédelem terén, az államelnök az alkotmánybíróságon emel kifogást a kisebbségek anyanyelvhasználati jogai ellen

- tudatta Cseke.

Románia nemzetiségi térképe Forrás: Wikimedia Commons

Szerinte a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítani akarja jogaikat.

Véleménye alapján

az államfő olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol, amelyek már 17 éve érvényben vannak Romániában.

"Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint, ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak.

Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy

azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét.

Ezeket a rendelkezéseket szó szerint, ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 215/2001-es törvény - az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon" - magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.

A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottságban is részt vevő Cseke Attila elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban az RMDSZ a kisebbségi jogok biztosításán dolgozott, a megszavazott kódex értelmében

ott sem csorbulnának ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya,

lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is.

"Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek.

Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene.

Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás" - szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.

Az elnöki hivatal honlapján közzétett óvásban az államfő alkotmányossági kifogást emelt minden olyan rendelkezés ellen, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelvhasználati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.

Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti:

le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány,

és a többségében magyarok lakta

Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

A bukaresti román civil szervezetek is kifogásolják Iohannis magyarellenes lépéseit

A szólásszabadságról és kisebbségi jogok érvényesüléséről évente átfogó jelentést készítő civilek arra reagáltak, hogy a román elnök megtámadta az alkotmánybíróságon a kihirdetésre váró új közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.

Erdély azon részei, ahol a magyar aránya meghaladja a 20 százalékot Forrás: Wikimedia Commons

Az ActiveWatch aggasztónak tartja az elnök lépését, amelyet ellentétesnek tart azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását illetően fogalmazott meg az Európa Tanács (ET) Románia számára.

A szervezet ezért felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait.

Az állásfoglalás szerint az elnöki óvás tévesen sugallja azt, hogy a kisebbségeket csak ott illeti meg a hivatali nyelvhasználat joga, ahol ők teszik ki a lakosság legalább 20 százalékát.

Az ET illetékesei is azt kérték a román hatóságoktól, hogy rugalmas megoldásokat keresve könnyítsék meg a hivatali anyanyelvhasználatot

- közölte a szervezet.

Az ActiveWatch meglepőnek és érthetetlennek tartja, hogy az államfő 17 éve hatályban lévő rendelkezéseket támad,

egyebek közt azt, amely lehetővé teszi, hogy - a jelentős kisebbségi lakossággal rendelkező településeken - a képviselők anyanyelvükön szólalhassanak fel az önkormányzati tanácsok ülésein, ha pedig nem lesz már kötelező a kisebbségi nyelven beszélő hivatalnokokat alkalmazni a lakossági ügyfélszolgálatokon, az szerintük teljesen kiürítené a nyelvi chartát, amelynek a romániai érvényesítése eddig is hiányos volt.

"Ha az alkotmánybíróság helyt adna az alkotmányossági óvásban felsorolt valamennyi kifogásnak, azzal

Románia megsértené a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban vállalt kötelezettségeit.

Ezért arra kérjük az alkotmánybíróságot, az óvás elbírálásánál vegye figyelembe a Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezmény, illetve európai nyelvi charta alkalmazásáról szóló jelentéseket is" - olvasható a bukaresti civil szervezet állásfoglalásában.

Szerintük a román államfőnek kötelessége közvetítő szerepet betölteni az állam és a társadalom között.

Ehhez az is hozzátartozik, hogy párbeszédet kezdeményezzen a többség és a nemzeti kisebbségek között

- közölte a bukaresti civil szervezet.