Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi közigazgatási felsőbíróság a bochumi városvezetés panaszát elutasítva helybenhagyta a gelsenkircheni közigazgatási bíróság határozatát, amely szerint
Bochumnak vissza kell szállítania Németországba a Tunéziába toloncolt férfit.
A bochumi városvezetés a szövetségi alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ezt várhatóan meg is teszi, mert továbbra is indokoltnak tartja a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Sami A. néven azonosított férfi eltávolítását.
Sami A. 2005 óta élt családjával együtt Bochumban. Menedékjogi kérelmét 2007-ben elutasították, hazatoloncolását azonban kétszer is - 2009-ben és 2016-ban - megtiltotta az illetékes bíróság arra hivatkozva, hogy az elutasított menedékkérőt Tunéziában kínzás és halálbüntetés fenyegetné.
A német hatóságok terrorszervezetben eltöltött múltja miatt potenciális fenyegetésként tartották számon, rendszeresen jelentkeznie kellett a rendőrségen.
Az egyik ilyen alkalommal, június végén őrizetbe vették, majd kitoloncolási őrizetbe helyezték, miután a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) felfüggesztette a kitoloncolási tilalomról rendelkező bírósági határozatot, lehetővé téve visszaküldését Tunéziába.
Sami A. bírósághoz fordult, amiért őrizetbe vették. Hazaszállítása előtt egy nappal a gelsenkircheni közigazgatási bíróság úgy határozott, hogy nem szabad visszaküldeni Tunéziába, mert nincs rá garancia, hogy ott nem fogják megkínozni.
Azonban a határozatot csak akkor kézbesítették, amikor Sami A. már a Tunéziába tartó repülőgépen volt.
A férfi tagadja, hogy a radikális iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata, a szalafizmus követője volna, és tagadja azt is, hogy járt volna Afganisztánban és az al-Kaida tagja lett volna. Ügye már többször előkerült a német sajtóban. Egy 2016-os interjúban képtelenségnek nevezte, hogy Oszama bin Laden testőrségéhez tartozott volna. "Hogyan lehettem volna, 1 méter 65 centisen?" - mondta.