Az égei-tengeri görög szigeteken ismét kiéleződtek a feszültségek az illegális bevándorlók érkezése miatt. Leszbosz és Számosz szigetén több mint 20 ezer ember zsúfolódott össze. A helyzet romlása miatt
a görög kormány felgyorsította azoknak a bevándorlóknak a továbbutaztatását az európai kontinens felé, akikről úgy gondolja, hogy jogosultak lehetnek a menekültstátuszra.
Dimitrisz Vicasz, a menekültügyért felelős görög miniszter szerint ezen a nyáron csaknem kétszer annyian érkeztek a görög szigetekre, mint tavaly.
Miközben Görögországban ismét egyre élesebb a migrációs helyzet, addig az Európai Bizottság és Angela Merkel ismételten egy teljesen alkalmatlan javaslattal állt elő a válság kezelésére. Az EB reformterve alapján a Frontex felfegyverzett egységei
az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket,
és a közösséghez nem tartozó országokban is elláthatnának határőrizeti feladatokat. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Salzburgban az EU-csúcson azt mondta, nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, „mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat”.
A bizottsági javaslat alapján a Frontex munkatársainak száma a jelenlegi 1500-ról 2020-ra 10 ezerre emelkedne. Mindezzel kapcsolatban Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese azt mondta: tízezer Frontex-dolgozó nem elég mindenre, de nem kevés; hétezer fő a tagállamokból érkezne, és különleges szerződéses formában lennének állományban.
Összességében az uniós csúcson annak ellenére keveset beszéltek az EB javaslatáról, hogy a német kancellár a berlini törvényhozásban a napokban sürgette, hogy az EU peremén fekvő országok adják át a határvédelmüket a Frontexnek. Angela Merkel szerint ugyanis csak így lehet az unió határvédelemmel megbízott ügynökségét valóban átfogó hatalommal felruházni.
A kancellár nem egészen új igénnyel állt elő, mert már a három évvel ezelőtt megindult menekültáradat idején az Európai Unió brüsszeli központjában szóba került, hogy az unió külső határait a Frontex néven életre hívott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség lássa el. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy érintett államok nemzeti hatáskörük jelentős részét átruházzák az Európai Bizottságra, és így
Brüsszelben határozhatják meg, hogy ki léphet be az Európai Unió, így Magyarország területére.
A terv megvalósítását Angela Merkel most ismét szorgalmazni kezdte. A jelszó a „szolidaritás”, mert – mint a kancellár a berlini képviselőház előtt kifejtette – a tagállamok közti szolidaritás mértékét is meghatározza az együttműködés készsége a Frontexszel, ha arról van szó, hogy emberek lépnek be az unió területére, vagy ha kötelezettség merül fel a legális migráció engedélyezésére.
Angela Merkel kijelentése egyértelműen arra vall, hogy a színfalak mögött már jó ideje azon fáradoznak, hogy az Európai Bizottság miként tudná átvenni a határőrizet jogát az EU peremét alkotó tagállamok kormányaitól, függetlenül attól, hogy az érintett kormány akarja, vagy sem, illetve képes-e önerőből megvédeni határait, vagy sem.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kétnapos EU-csúcsot az ET soros elnökségét adó osztrák kormány hívta össze. Az első napon az Európai Néppárt (EPP) is tanácskozott. A fő téma természetesen az illegális migráció és a határvédelem kérdésköre volt, ezenkívül a Brexit folyamatának a megvitatása is napirendre került. Úgy néz ki, hogy
a kontinens vezetői végre elfogadták Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontját a határvédelem fontosságáról,
ami egyértelműen Orbán Viktor győzelmének tekinthető. Salzburgban több EU-s tagállam is kiállt hazánk mellett.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az uniós állam- és kormányfők salzburgi informális csúcstalálkozóján az országok többsége elutasította a Frontex szerepének növeléséről szóló új javaslatot, amely a határőrizet részleges jogát venné el. Azt mondta, hogy nem az Európai Bizottság, hanem Angela Merkel német kancellár hirdette meg az említett Frontex-javaslatot, amely
gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy a tagállamoknak fel kell adniuk szuverenitásuk egy részét.
Kovács Zoltán szerint ezért adták át újra, ezúttal az osztrák elnökségnek a magyar javaslatot, amely arról szól, hogy mikor lenne szükség a Frontexre; akkor, ha egy tagállam nem tudja vagy nem akarja ellátni a schengeni határok védelmét. Ilyenkor akár fel is lehetne függeszteni az érintett ország schengeni tagságát, és a következő, szomszédos állam léphetne a helyére.