A magyar diplomácia vezetője tudatta, hogy mindaz, ami a beregszászi külképviseleten történt a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, mind a magyar, mind a nemzetközi joggal összhangban van.
Az, hogy a magyar állampolgárságra jogszabály szerint jogosult emberek állampolgárságot kapnak, semmilyen magyar vagy nemzetközi jogszabállyal nincsen ellentétben.
Hamis és hazug az a hivatkozás az ukrán fél részéről, amely azt a látszatot kelti, mintha a magyar állampolgárság megadása a Kárpátalján élők számra valamifajta nemzetközi joggal ellentétben állna
- tudatta Szijjártó.
Kijelentette azt is, hogy Ukrajna mintegy másfél éve a folyamatos jogsértés állapotában van.
Alapvető nemzetközi jogszabályokat sértenek meg azzal, hogy sorozatosan veszik el az ott élő nemzetközi kisebbségektől a már megszerzett jogaikat - fűzte hozzá.
Ennek a politikának az egyik kárvallottja az ottani magyar nemzeti közösség is:
az elmúlt egy-másfél esztendőben azt kellett tapasztalni, hogy az állam irányításával a magyarok elleni gyűlöletkeltést célzó politika kezdődött meg.
Új dimenziót jelent a kétoldalú kapcsolatokban, hogy az ukránok titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik kárpátaljai külképviseletén. Ez demokratikus országok között a legalapvetőbb együttműködési normák felrúgását jelenti - mutatott rá a külügyminiszter.
A kormány kitart azon politikája mellett, hogy mindaddig blokkolja Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg nem változtatnak a magyarok elleni gyűlöletkeltő politikán
- szögezte le, majd hozzátette: "világossá kell tenni, hogy Ukrajna semmilyen indokkal sem sértheti meg a nemzetközi jogszabályokat".
Szijjártó Péter úgy vélte,
amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök, Petro Porosenko vezeti, az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni,
mert az államfő azt gondolja: ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis nagyon alacsony.
Ebben a kérdésben a jövő évi választások hozhatnak változást
- tette hozzá.
2019 márciusában Ukrajnában ugyanis elnök- és parlamenti választásokat tartanak.
Egy kedden ismertetett felmérés szerint Porosenko bizonyult a legnépszerűtlenebbnek az ukrán politikusok közül.
Petro Porosenko támogatottsága mindössze 6,8 százalékos.
Az elnökválasztást várhatóan Julija Timosenko volt miniszterelnök nyeri majd meg.
Egy héttel ezelőtt a YouTube videómegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen kárpátaljai magyarok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. A felvételt egy határőr készítette, aki a gyanú alapján az ukrán titkosszolgálat ügynöke.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter ezt követően azzal fenyegetőzött, hogy Kijev kiutasítja a konzult.