Orbán Viktor győzelme: egyre több európai országban szigorítják a bevándorláspolitikát

Police organize the line of refugees on the stairway leading up from the trains arriving from Denmark at the Hyllie train station outside Malmo, Sweden, November 19, 2015. 600 refugees arrived in Malmo within 3 hours and the Swedish Migration Agency said in a press statement that they no longer can guarantee accommodation for all asylum seekers. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / JOHAN NILSSON +++ SWEDEN OUT +++ / AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / JOHAN NILSSON

Orbán Viktornak és polgári kormányának a migrációs válságra adott válasza, beleértve a határzárat, egyfajta szimbólum lett Európában, és egyre szélesebb körben ismerik el, bizony, a magyar miniszterelnöknek volt igaza a kérdésben: szükséges gátat szabni a kontinenst érintő bevándorlásnak. Azt néztük meg, hogyan nyert teret a magyar kormányfő politikája Európában.

„A megfelelő válaszok megtalálását akadályozza, hogy nincs egyetértés a kihívás természetét illetően. Ez nem menekültválság. Ez népvándorlás, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből, menedékkérőkből és külföldi fegyveresekből is áll. Ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat" – mondta Orbán Viktor az ENSZ-közgyűlés rendkívüli menekültügyi tanácskozásán New York-ban 2015 szeptemberében, miután a magyar-szerb határon már állt a kerítés, míg a magyar-horvát határon már javában zajlott az építése. A magyar miniszterelnök gondolatmenetében az ellenőrizetlen és a szabályozatlan szavakon volt a hangsúly, hiszen a kontinenst 2015 áprilisában elérő „európai migrációs válság" kezelésére egész egyszerűen nem volt válasza az uniós politika elitnek. Pontosabban volt, csak az a legkevésbé sem minősült megoldásnak: Angela Merkel, német kancellár Willkommenskulturként elhíresült akciójával meghirdette a „minden menedékkérőt befogadunk Európába" politikáját. „Erkölcsi kötelességünk visszaadni ezen emberek számára otthonukat és országukat. Nem lehet az a célunk, hogy új európai életet nyújtsunk számukra. Abban kell támogatnunk őket, hogy visszakapják saját életüket saját hazájukban" –ezt szintén New York-ban szögezte le Orbán Viktor az ENSZ-közgyűlésen, rámutatva arra, hogy két különböző világ áll egymással szemben: a bevándorlást pártoló, és az azt ellenző erők.

A magyar miniszterelnöknek ebből a mondatából kiderült: Magyarország a migráció kérdésében teljesen más utat akart járni, mint amit az európai uniós elit kijelölt neki. A magyar kormány az uniós tagállamok közül egyedüliként betartva a schengeni egyezményt az ország bizonyos határszakaszaira kerítést épített, gátat szabva a kontinenst elözönlő emberáradatnak.

Magyar-szerb határon a kerítés. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A nemzetközi politika felhördült, és éles támadásokat intézett Orbán Viktor és polgári kormánya ellen. „Az olyan drótkerítés felhúzása, amelyet még állatoknak sem csinálnak, le kell bontani" – jól jellemzi Laurent Fabius akkori francia külügyminiszter kritikája az abban az időszakban uralkodó, mainstream, nyugat-európai álláspontot. A magyar kormány ráérezve az idők szavára, nem hátrált meg, és következetesen képviselte álláspontját: fizikai értelemben meg kell állítani a migrációt, mert különben komoly gazdasági-társadalmi problémák lesznek belőle. Közel három és fél év telt el a krízis kezdete óta, és az európai politikai mozgások, az európai közbeszéd jobbratolódása, a bevándorláspárti erők megerősödése, mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy Orbán Viktornak az illegális migrációt ellenző politikája a kontinens egyre több országában legitimitást nyert, és a folyamat visszaszorítására használt eszközei egyre szélesebb körben terjednek el.

Lényeg, ami lényeg: az Orbán Viktornak és polgári kormányának a migrációs kihívásra adott válasza, beleértve a határzárat, egyfajta szimbólum lett Európában, és egyre szélesebb körben ismerik el, bizony, a magyar miniszterelnöknek volt igaza a kérdésben.

Ezt mi sem mutatja jobban egy keddi nyilatkozatnál, ami alapjaiban támasztja alá az Orbáni politika sikerességét.

Szlovénia sem hátrál: marad a kerítés a horvát határon, és újat épít

"Az új szlovén kormány nem változtat eddigi határvédelmi rendszerén, és az elmúlt hónapok növekvő illegális migrációja miatt nem bontja le a kerítést a Horvátországgal közös határán" - mondta Bostjan Poklukar belügyminiszter-jelölt, a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán két napja Ljubljanában.

A műszaki akadályokat akkor távolítják el a horvát-szlovén határról, ha azt megengedik a körülmények, ez azonban most lehetetlen

- hangsúlyozta a politikus. Majd a magyar kormány álláspontjával százszázalékosan egyezve hozzátette,

• Szlovénia különös felelősséggel tartozik a schengeni határok védelméért,
• valamint a szlovén polgárok,
• és az Európai Unió is azt várja tőlük, hogy garantálják a biztonságukat.

Szlovéniában júniusban tartottak parlamenti választást, amit ugyan a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyert meg, ennek ellenére minden bizonnyal egy ötpárti koalíció alakulhat a balközép Marjan Sarec Listájának (LMS) vezetésével a jövő csütörtöki parlamenti szavazást követően - külső szélsőbaloldali segítséggel. Ismert, Szlovénia 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt a Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. A napokban kiderült, minden bizonnyal nem lett a folyamatnak vége, újabb kerítésszakaszt húzhatnak fel a szlovénok:

sajtóhírek szerint a szlovén kormány már döntött arról, hogy a héten újabb kerítésszakaszt épít a Kolpa folyó mentén a délkelet-szlovéniai Bela Krajina községben, a szlovén-horvát határon, ahol a legtöbb migráns próbál meg illegálisan belépni az országba.

Kerítés a szlovén-horvát határon Forrás: AFP/JURE MAKOVEC

A Balkánon is kerítéssel próbálják megfékezni az illegális migrációt

"A kerítés elkészült a 133 kilométeres határszakaszon, jelenleg szögesdrótot és olyan elemeket szerelnek fel rá, amelyek elriasztják a vándorló vadállatokat" - jelentette ki Janko Ivanov bolgár mezőgazdasági miniszterhelyettes augusztus végén. A politikus a Novinite hírügynökségnek közölte, hogy a kerítést rekordidő alatt, négy hét alatt sikerült megépíteni. Az intézkedés oka, hogy

a bolgár határtól mindössze 50 kilométerre lévő, legnagyobb romániai sertésfarmot elérte az úgynevezett afrikai sertéspestisjárvány.

Nem ez volt az első eset, hogy a balkáni ország ehhez a módszerhez nyúlt. Görögország évekkel korábban tizenkét és fél kilométer hosszú és három méter magas kerítést épített a török határszakaszon. A négy méter magas szögesdrótkerítést hőérzékelőkkel és infrakamerákkal is ellátták. A fal elkészülte után az embercsempészek és az illegális határátlépők célpontja Bulgária lett. Ennek hatására a

bolgár kormány is lépett, döntött egy három méter magas fal építéséről.

A szíriai polgárháború kitörése, 2011 márciusa óta ugyanis érezhetően megnőtt az országba érkezett menekültek száma. A 32 kilométer hosszú fal 2014 nyarára készült el, az építkezés költségei 10 millió levára (csaknem 1,5 milliárd forintra) rúgtak. 2016-ban Orbán Viktor is megtekintette a bolgár miniszterelnök társaságában a görög-török határszakaszon létesített kerítést.

2016-ban felmerült a lehetősége annak, hogy a görög határra is kerítést építene a bolgár kormány, az országba érkező migránsok számának növekedése miatt.

Ausztria is bekeményített

Szükség esetén lezárná Ausztria határait Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter, aki aggódik a balkáni útvonalon érkező migránsok számának növekedése miatt - erről az APA osztrák hírügynökség tudósított idén májusban. A belügyminiszter leszögezte, nem ismétlődhet meg a 2015-2016-os menekültválság, ezért meg kell tenni minden előkészületet. A tárcavezető szerint naprakész helyzetértékelésre van szükség, és

ha a jelenlegi határvédelmi keret nem elég, akkor bevethető lenne a feltöltés alatt álló határ- és idegenrendészeti egység.

Az 500-600 fős csoporton kívül mozgatható határkerítések, konténerek és egyéb eszközök biztosíthatják a hatékonyabb határvédelmet - tette hozzá májusban Kickl.

A politikus akkor felvetette annak a lehetőségét, hogy végső esetben az ország határai lezárásra kerülhetnek.

"Ha Ausztria lezárja déli határait, ezzel Olaszországnak tesz szívességet" – ezt már Matteo Salvini olasz belügyminiszter mondta az osztrák kormány álláspontjának ismertetését követően. Hozzátette, hogy ebben az esetben Olaszország is szigorítja majd északi határainak ellenőrzését. Ismert, a magyar kormány kerítésépítését követően, a migrációs válság tetőpontján Ausztria az osztrák-szlovén határon fekvő spielfeldi átkelőnél emelt határzárat.

Olaszország a bevándorlásellenes harc vezetője lett Magyarország mellett Európában

Olaszország új fejezetet nyit az európai migrációs politikában - ezt Matteo Salvini mondta júniusban egy milánói sajtótájékoztatón. A tíz napja beiktatott olasz belügyminiszter leszögezte:

felemeltük a szavunkat, és megérte!

A korábbi erősen balliberális olasz kormány leváltását követően nagyot fordult az olasz politika, hiszen hosszas koalíciós tárgyalásokat követően két bevándorlásellenes párt, az Öt Csillag Mozgalom és a Liga alakított koalíciót. Ismert, Salvini nagy felháborodást kiváltva nem engedélyezte az SOS Mediterranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) közös hajójának, az Aquariusnak a kikötését az olaszországi partokon. Nem véletlen a felháborodás, hiszen a korábbi balközép olasz kormány nem zárta le a kikötőket, a jelenlegi római kormány ezzel szemben „kontinentális" üggyé emelte a migráció problémáját. Salvini konzekvensen követte a szigorú migrációt ellenző politikáját, és később további hajók kikötését tiltotta meg.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter fordulatot hozott a mediterrán ország bevándorláspolitikájában Forrás: AFP/Piero Cruciatti

A politikus a nemzetközi politika élvonalába került karakán kiállásával, az európai sajtó előszeretettel cikkezik róla pozitív vagy negatív felütéssel. A napokban Milánóban fogadta Orbán Viktort, ahol egy Soros- és Macron-ellenes szövetség alapjait fektették le. A két vezetőt erősen összeköti, hogy hasonló álláspontot képviselnek abban a kérdésben, hogy az illegális migrációt meg kell fékezni, és a bevándorlókat vissza kell fordítani szülőhazájukba. Ennek mentén a jelenlegi uniós elittel szemben meghatározva magukat, célul tűzték ki egy új szellemi alapokon álló Európa felépítését.

Nyugat-Európa is reagált a migránsáradatra: Calais-nál is fal épült

A közel 4 méteres „Calais-i Nagyfal" felhúzása 2,3 millió fontba (818 millió forintba) került a brit kormánynak, amelynek az építése 2016-ban kezdődött meg. Az volt a célja a lépésnek, hogy megakadályozza, hogy a migránsok az Egyesült Királyságba tartó kamionokra szálljanak.

Calais és a fal 2017-ben Forrás: AFP/Philippe Huguen

Nyugat-Európa is igyekezett reagálni a migránsáradatra ezzel a közel egy kilométeres fallal, amely a kikötőváros autóútjának északi szakasza mellett húzódik, és csak néhány acélajtó található rajta.

Spanyolország már korábban használta a kerítést

Spanyolország a schengeni egyezmény 1995-ös hatálybalépését követően határozta el, hogy kerítéssel veszi körül a Gibraltári-szoros túlpartján, az afrikai kontinensen fekvő, Marokkó területébe beékelődő két enklávéját, Ceutát és Melillát. Ceutát már 1993-ban 8,4 kilométer hosszú kerítéssel vették körül, de amikor 1995-ben megindult az afrikai menedékkérők tömeges beáramlása, meg kellett erősíteni a határvédelmet. A kikötővárost több mint három méter magas, kettős vaskerítéssel vették körül, a rendszer 2001-re készült el. Melillánál 33 millió eurós költséggel harmadik kerítést is felhúztak a két már meglévő mellé a 2005-ös menekültbetörést követően. A több mint 11 kilométer hosszú vaskerítés magasságát meg kellett duplázni. Időközben mozgásérzékelőket, infrakamerákat is felszereltek, ellenőrző pontokat építettek ki. Az Európai Unió támogatta a határvédelem megerősítését. 2013-ban szögesdróttal erősítették meg a biztonsági kerítést.

Az egyik legsúlyosabb incidens 2005. szeptember 29-én robbant ki, amikor a kerítésen kívül várakozó migránsok megrohanták a kerítést Melillán, a spanyol határőrök gumilövedékekkel, a marokkói katonák éles puskatűzzel próbálták megakadályozni az illegális bevándorlók bejutását, legalább 13 ember meghalt, több mint ötvenen megsebesültek.

2014. február 6-án Ceután több százan rohamozták meg a több méter magas biztonsági kerítést, ám amikor ezen nem tudták keresztülverekedni magukat, egy kisebb csoport a tenger felől próbálkozott. A spanyol csendőrség gumilövedékekkel és könnygázzal próbálta megakadályozni a rohamot: ennek a konfliktusnak tizenöt áldozata volt.