Több ezren tüntettek az észak-németországi Rostockban a bevándorlás ellen, és a migránsok által elkövetett bűncselekmények miatt. A tüntetést még azelőtt tartották, hogy napvilágra kerültek volna a legújabb súlyos esetek.
A belvárosban egy 20 év körüli szír férfi azzal fenyegetett meg két nőt, hogy megkéseli őket.
Egy másik bűncselekménynél pedig egy ételszállító autóra támadt rá két fiatal, akiknek egyelőre nem közölték a nemzetiségét, de mindenki tudja, hogy migránsok. Mindezek az esetek és a korábbiak is egyre jobban felháborítják a német társadalmat.
Nem csak Rostockban tüntettek a migráció ellen az elmúlt időszakban. Chemnitzben ismét ezrek vonultak az utcára, hogy kifejezzék az elégedetlenségüket az Angela Merkel vezette koalícióval szemben, mivel a demonstrálók szerint a vezetők teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a nép véleményét. Chemnitzben augusztusban robbant a bomba, miután egy migráns meggyilkolt egy németet. Akkor heteken át tartó többezres demonstrációk voltak a városban, és a feszültség azóta sem enyhül.
A német fősodratú média továbbra sem nagyon beszél a támadásokról, pedig zaklatás, nemi erőszak szinte minden nap történik Németországban – erről már Franziska Stahn, a 120 Dezibel nevezetű csoport egyik alapítója beszélt a Magyar Hírlapnak. Most persze nagyobb a nyomás rajtuk a tüntetések, főleg a chemnitzi miatt, így kénytelen beszélni ezekről a dolgokról, de amennyire lehet, titkolják – tette hozzá. Úgy látja,
mindenekelőtt le kell zárni a határokat, és legalább egy időre megállítani a bevándorlást, hogy végre arra koncentrálhassanak, mi történik Németországban.
Ezenkívül komolyabb rendőri jelenlétre van szükség Németország utcáin, mert a szubjektív biztonságérzet nagyon sokat romlott, és már most sok no-go zóna van – javasolta Franziska Stahn.
Ennek is köszönhető, hogy mostanra soha nem látott mélységekbe zuhant a kormánypártok támogatottsága. Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatottsága 30 százalék alá essen. Most már olyan kutatás is napvilágot látott, miszerint csak 27 százalék szavazna a CDU-ra, így
gyakorlatilag mára egy középpárti státuszba kezd lecsúszni az egyre súlyosabb válságba került kormánypárt.
Pedig 2013-ban még több mint 40 százalék szavazott rájuk.
Még nagyobb bajban van a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), ők gyakorlatilag kispárt lettek. Támogatottságuk már régóta 20 százalék alatt van, a bevándorlásellenes (AfD) már rég megelőzi őket, lassan azonban a Zöldek és a kommunista utódpárt, a Baloldal (Die Linke) mögé kerülhetnek. Utóbbiak egyre erősebb baloldali retorikával egyre több csalódott szocdem szavazót tudnak elcsábítani. Az SPD-n belüli nagyon sokaknak elege van a semmilyen politikai tőkét nem hozó merkeli koalícióból, így ha a következő hónapokban sem emelkedik érdemben az SPD támogatottsága, akár lázadás is lehet majd a pártban.
A nagykoalíciós kormánypártok egyébként válságról válságra küszködnek. A legutóbb abból lett óriási vita köztük, hogy Hans-Georg Maassen, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetője kétségbe vonta a külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel állítólag Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett. Az SPD az igazságot kimondó Maassen leváltását követelte.
A vita végül úgy zárult, hogy Maassennek távoznia kellett a hivatal éléről, a vele rendkívül elégedett belügyminiszter, Horst Seehofer tanácsadóként foglalkoztatja tovább.
A kormánypártok vezetői – Horst Seehofer, Andrea Nahles és Angela Merkel a pár nappal korábbi megállapodásukat módosították. Kedden még abban egyeztek meg, hogy Hans-Georg Maassen államtitkár lesz a belügyminisztériumban, jóval magasabb fizetésért, és érkezése miatt nyugdíjaztak volna egy SPD-s kötődésű államtitkárt, Gunther Adlert. A szociáldemokraták által kizsarolt megállapodást a szociáldemokraták mondták fel. A vége az lett, hogy a szocdem államtitkár maradhat, és Maassen fizetése sem csökken.
Andrea Nahles az elképesztően kínos és nevetséges alkudozás után úgy ünnepeltette a koalíciót, mintha a demokrácia és a nyilvánosság hősei lennének. Angela Merkel nem szólalt meg nyilvánosan az ügyben. Szóvivője, Steffen Seibert a Twitteren közölte, hogy a megállapodást „gyorsan és hamarosan” végrehajtják.
A németek 67 százaléka azonban már nem hisz abban, hogy a berlini koalíció három pártja képes az együttműködésre.
Egy évvel a választások után példátlan mértékben csökkent a német kormánypártok támogatottsága a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetője körüli vita miatt – erről már Pócza István, a Századvég munkatársa beszélt. Az alkotmányvédelmi hivatal megkérdőjelezhetetlen szereppel bír Németország biztonságának megőrzésében, és az, hogy Hans-Georg Maassen eddigi vezetőt leváltották, nagyon sok választóban felvetett kérdéseket és aggodalmakat – fűzte hozzá. Németország erősen intézményközpontú, és az emberek most azt látják, hogy
az intézményrendszerek kezdenek összeomlani, ez pedig a kormánypártok népszerűségének csökkenéséhez vezet
– tette hozzá.
Ez már a sokadik koalíciós válság volt azóta, hogy hosszas huzavona után márciusban újra közös kormányzást vállalt az SPD az uniópártokkal. Az elsősorban bevándorlási kérdések miatt kialakult nézeteltérések azt mutatják, hogy az AfD-től szavazókat visszacsábítani próbáló, keményvonalas bevándorlásellenes politikára váltó CSU, illetve a baloldali SPD között túl nagy a távolság. „Hans-Georg Maassen előléptetése számos SPD-hívőnek csak bizonyítékul szolgált, hogy a pártot olyan irányba kényszerítik, nyomják és lökik az uniópártok, amelyet határozottan elvetnek” – írta kommentárjában a Die Welt, amely megállapítja: hiába lesz esetleg újabb koalíciós megegyezés Maassennel kapcsolatban, a válság ennél sokkal mélyebb, Maassen személye csupán felszínre hozta a problémákat.
Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy a következő hónapok tartományi választásai (Bajorország, Hessen) és a jövő évi európai parlamenti választás eredménye rákényszeríti-e a pártokat, hogy felmondják a nagykoalíciót, de az biztos, hogy soha ennyire kiszámíthatatlan nem volt a német politika. Ha Merkel nem lesz képes fordulatot hozni a politikájában, akkor könnyen lehet, hogy a következő időszak voksolásai és főleg
az EP-választás egyfajta népszavazássá alakul át a migráció és az ő személye ellen.
Mindez pedig parlamenti ellenzéke számára lenne a legjobb forgatókönyv.