Az egyetem magyar tagozata vezető tanácsának közleménye szerint a magyar vezetők mindaddig nem töltik be a tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés.
A magyar tagozat vezető tanácsa a magyar oktatás felszámolása felé tett döntő lépésként értékeli, hogy
a két egyetem szenátusa által – a magyar tagozat akarata ellenére – megszavazott „egyetemegyesítést” a kormány már idei hatállyal szentesítette.
A korábbi bejelentés szerint az egyetemegyesítésnek a 2019-2020-as tanévtől kellett volna megtörténnie.
„Ez az eljárás ékes bizonyítéka annak, hogy a MOGYE-ügy nem az egyetem belügye, a legfontosabb döntéseket nem az egyetem szintjén hozzák meg. Ilyen körülmények között úgy gondoljuk, hogy a kialakult helyzet orvoslása politikai támogatás nélkül elképzelhetetlen, és a probléma megoldása elsősorban nem az oktatók hozzáállásán múlik” – áll az állásfoglalásában.
A magyar tagozat vezetői közölték:
nem hitelesíthetik jelenlétükkel és kirakatpozíciókkal a fejük fölött meghozott döntéseket.
Kérték ugyanakkor a magyar nyelvű orvosképzésnek a tanügyi törvény szelleme és betűje szerinti megvalósítását.
Azt is tudatták, hogy
bírósági úton megtámadták a MOGYE szenátusának azt a határozatát, mellyel a két egyetem egyesüléséről döntöttek.
Kijelentették: nyitottak a tárgyalásra, de látszatintézkedésekkel nem elégednek meg. Egyben további tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba.
Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője a magyar közmédiának adott nyilatkozatában úgy fogalmazott:
„gőzerővel folyik a bedarálásunk, amivel nem érthetünk egyet”.
A tagozatvezető hozzátette: a csütörtökre meghirdetett szenátusi ülésen sem vesznek részt a magyar tagozat képviselői, hiszen megítélésük szerint ezen törvényellenesen kívánnak döntéseket hozni az egyesített egyetem álláskereteiről.
Szabó tiltakozó akciókat helyezett kilátásba a jövő hétre.
A professzor szerint az lenne méltányos rendezése a helyzetnek, ha a magyar tagozat megkapná az önállóságát a tanintézeten belül.
Az egyetemegyesítésnek nevezett beolvasztás folytán ugyanis a magyarok részaránya tovább csökkent a döntéshozó testületekben, és a többség még inkább megengedheti magának, hogy lesöpörje az asztalról a magyar tagozat kéréseit.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem szenátusa április 18-án határozott „egyesülésről”.
A MOGYE magyar tagozata a szenátus üléséről való távolmaradással kívánta nyomatékosítani, hogy ellenzi az „egyetemegyesítést”.
Ebben ugyanis a magyar tagozat elsorvasztásának újabb lépését látták.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben.
Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést.
Az elmúlt években
az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) többek között azért kérte múlt pénteken Valentin Popa oktatási miniszter leváltását, mert a tárcavezető a magyar érdekképviselettel és a magyar oktatásért felelős államtitkárral való egyeztetés nélkül döntött az egyetemegyesítés elismeréséről.