Ahogy beszámoltunk róla, Angela Merkel a hesseni tartományi választást követően bejelentette visszavonulását: leszögezte,
2021-et követően sem kancellár, sem parlamenti képviselő nem kíván lenni. A német kancellár korábban azt közölte, hogy nem kíván a CDU elnöki posztjáért sem újraindulni.
Németország vezetőjének döntésében meghatározó szerepet játszott, hogy a vasárnap Hessen tartományban megtartott választáson pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) csupán a szavazatok 27 százalékát szerezte meg. Ez több mint 10 százalékpontos visszaesést jelent az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 38,3 százalékhoz képest. Egyúttal ez a német kereszténydemokratáknak a leggyengébb eredménye az 1966-os 26,4 százalék óta. Bár a Merkel vezette CDU a vártnál valamivel jobban szerepelt 37 százalékos eredményével a fellegvárának számító Bajorországban két hete, de jócskán elmaradt a négy évvel ezelőtti 48 százalékhoz képest.
Egyöntetű a vélekedés arról, hogy a német kancellárnak és pártjának zuhanása 2015-tel vette kezdetét, amikor rossz választ adtak a migránsválságra.
A hesseni és bajorországi választás ennek a folyamatnak a kicsúcsosodása, amellyel a német nyilvánosság számára is egyértelművé tették, hogy óriási változások vették kezdetét Németországban. Ahogy az lenni szokott, vérszagra gyűl az éji vad, és a meggyengült Angela Merkelnek nem kegyelmezett a német sajtó.
A legnagyobb példányszámú német lap, a Bild Gyertek vissza, AfD-szavazók! címmel közölt kommentárt, amely szerint
Merkel sok millió embert fordított maga ellen a menekültpolitikájával.
Ennek következtében tömegesen vándoroltak át az erősen bevándorlásellenes AfD-hez a CDU-szavazók. A lap szerint Merkel későn kapcsolt az utódlás kérdésében. A Bild kommentárában örömét fejezte ki, hogy a politikus 18 évi pártelnöki és 13 évi kancellári munka után megnyitotta az utat az utódjai számára. Ezzel azt jelezte a választóknak, hogy
nem kell ellenem és a néppártok ellen tiltakoznotok a választóurnánál.
Ez a döntés helyes, és sürgetően szükséges volt - emelte ki a Bild.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Búcsú részletekben című kommentárjában kiemelte, hogy
szokatlanul okos döntést hozott Angela Merkel, hogy nem ragaszkodott tovább a pártelnöki és a kancellári tisztséghez.
Ezzel véghezvihet egy dupla mutatványt: lehetőséget biztosít pártjának a megújulásra, kancellárként pedig nem külső kényszer hatására, hanem a saját maga által meghatározott körülmények között vehet búcsút a politikától - írta a FAZ.
A Spiegel Online nevű német hírportál Búcsú, első rész című írása szerint Angela Merkel döntése esélyt ugyan biztosít, garanciát viszont nem jelent arra nézve, hogy ezentúl minden jobb lesz a nagykoalícióban és a pártban.
A lap szerint egyáltalán nem biztos, hogy Merkel terve beválik, és 2021-ig kancellár tud maradni.
Ezt azzal indokolták, hogy a CDU-nál is rosszabb helyzetben lévő Német Szociáldemokrata Pártnál (SPD) egyre inkább kétségessé válhat a kormányzás folytatása, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniónál (CSU) pedig új lendületet vehet az elnök, Horst Seehofer körüli vita.
A ZDF országos köztelevízió A kancellár nagyságról tesz tanúbizonyságot, és tovább taktikázik című kommentárja szerint Angela Merkel politikai nagyságáról tett tanúbizonyságot nehéz és személyes döntéseivel.
Valószínűleg túl későn hozta meg a döntést, miszerint nem kíván a CDU elnöki posztjáért újraindulni.
Akárki is lesz a kereszténydemokraták következő elnöke, be kell jelentenie igényét a kancellári tisztségre, és a lehető leggyorsabban ki kell csavarni a kormányrudat Merkel kezéből – áll a ZDF kommentárjában. A német köztévé szerint ez viszont a nagykoalíció - a CDU/CSU pártszövetség és az SPD kormánya - végét jelentené, vagyis
Angela Merkel kancellári pályafutásának és a nagykoalíciónak a vége inkább előbb, mint utóbb érkezik el
– vonta le a következtetést a ZDF. Hozzátették, hogy Merkel a hétfőn bejelentett döntésével ügyesen megakadályozta a látványos kancellári bukást.
A liberális Süddeutsche Zeitung Köszönöm, ennyi volt című kommentárjában rámutatott: Angela Merkel hétfőn nem azt jelentette be, hogy 2021-ig mindenképpen kancellár akar maradni, és harcol is majd ezért, hanem csupán azt, hogy készen áll a ciklus végéig betölteni a tisztséget. A lap szerint a politikus döntése csupán egy kísérlet a hatalmának stabilizálására egy rövid, átmeneti időre. A Süddeutsche Zeitung szerint
ez azt jelenti, hogy a Merkel-korszak véget ért.
Szerintük az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a CDU/CSU fokozatosan elfordul a nagykoalíciótól, és végül a Zöldekkel és a liberális FDP-vel lép majd szövetségre.