Az EP megszavazta a schengeni információs rendszer továbbfejlesztését

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén megszavazta a schengeni információs rendszer továbbfejlesztését a terrorizmus, a határon át nyúló bűnözés, és a szabálytalan bevándorlás elleni határozottabb uniós fellépés érdekében - közölte az uniós parlament szerdán.

A tájékoztatás szerint a képviselők által elfogadott rendelettervezetek az európai határigazgatás és határbiztonság leggyakrabban használt információs rendszerét újítja meg.

Az új szabályozás rendelkezik egy figyelmeztető rendszer felállításáról, amennyiben súlyos bűncselekmény, vagy terrorizmus miatt körözés alatt álló személyt észlel egy tagországi hatóság.

A nemzeti hatóságoknak kötelező lesz megosztaniuk a tudomásukra jutott tervezett terrorista akciók részleteit a többi tagállammal. Megelőző célú intézkedést kell hozniuk az olyan gyerekek estében, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy elrabolják, vagy bántalmazzák őket, valamint a veszélyhelyzetbe került, kiszolgáltatott emberek esetében.

A jogszabály olyan figyelmeztető rendszer kiépítéséről is rendelkezik, amely egy nem uniós ország állampolgára származási országba való visszaküldését segíti, ha az jogszerűtlenül tartózkodik az Európai Unióban.

A schengeni információs rendszerhez jelenleg a határőrök, a rendőrség, a vámőrség, és az igazságszolgáltatási és bevándorlási hivatalok férhetnek hozzá. A reform következtében ezentúl az az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete (Europol) is látja majd a rendszer figyelmeztetéseit. A munkájukhoz kapcsolódó figyelmeztetésekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség is hozzáfér majd.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, a schengeni információs rendszer megújítása erősíti a biztonságot Európában.

Az új javaslat a schengeni rendszer biztonsági elemét erősíti annak érdekében, hogy megfelelő választ tudjon adni a migráció és terrorizmus okozta kihívásokra

- fogalmazott Gál Kinga. A politikus rámutatott, hatékonyabbá válik a kitoloncolásra váró vagy a beutazási tilalom alá eső illegális migránsok elleni eljárás.

Nehezebben tűnnek majd el nyomtalanul az illegális bevándorlók az uniós tagállamok között.

A biometrikus adatok tárolásával pedig könnyebben beazonosíthatóvá válnak a bűnözők és a terroristák.

Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a belső határnélküliség annak minden pozitívumával együtt csak addig tartható fenn, ameddig külső határaink biztonsága garantált

- tette hozzá Gál Kinga.
A schengeni információs rendszert 1995-ben hozták létre azt követően, hogy a schengeni övezeten belül megszűntek a belső határok. A rendszer továbbfejlesztett változatát (a SIS II) 2006-ban alkották meg, de csak 2013-ban kezdett el működni.

Jelenleg Európa-szerte 30 országban használják, és adatait 2017-ben ötmilliárdszor kérték le.