Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Keresztényszociális Unió (CSU) megkapta a felhatalmazást a bajor választóktól a kormányzás folytatására - jelentette ki Horst Seehofer pártelnök Münchenben a bajorországi tartományi törvényhozási választás után. A párt a várakozásokhoz képest jobban szerepelt, mint amit a felmérések mutattak, míg
a bevándorláspárti szocdemek megsemmisítő vereséget szenvedtek.
A választás másik nagy tanulsága, hogy a bajorok jelentős többsége szavazott olyan pártokra, amelyek nagyon, vagy egyre erősebben ellenzik a bevándorlást.
Bajorország változást akart, a bajor választók pedig felmondták a nagykoalíciót.
A CSU a várakozásokhoz képest jobban szerepelt, mivel a szavazatok több mint 37 százalékát szerezte meg, pedig volt olyan felmérés, ami csak 33 százalékot jósolt a pártnak. A kormánypárt csak Münchenben és Würzburgban nem tudta az összes egyéni kerületet megnyerni,
a vidéki körzetekben, Augsburgban és Nürnbergben taroltak.
A párt szavazatvesztesége mögött egyértelműen az áll, hogy a bajorok jelentős része elégedetlen a merkeli nagykoalícióval, és mivel annak része a CSU, így a koalíciós pártok népszerűtlensége visszahullt rájuk is. A másik ok, ami a kormánypártok gyengülésében szerepet játszott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott Bajorország lakosságának összetétele, és az újonnan érkezők számára már nem fontosak a CSU által vallott értékek.
Ahogy Európában egyre több országban hanyatlik a baloldal, úgy most Bajorországban is súlyos válságba került az SPD, amely
a legutóbbi, 20,6 százalékos eredményt követően most csupán a szavazatok 9,7 százalékát nyerte el,
ezzel az ötödik helyen végeztek. A pártban minden bizonnyal tovább súlyosbíthatja a válságot a Bajorországban megszerzett ötödik hely, ráadásul mivel szavazóik jelentős része a bevándorláspárti Zöldekhez távozott, így a migránsbarát propagandát fel kell turbózniuk a következő időszakban, ha vissza akarják szerezni korábbi szavazóikat. Azt sem lehet kizárni, hogy bajorországi vezetőjüknek távoznia kell majd, de Andrea Nahles országos vezetőjük sem lehet nyugodt.
A párt válságának a másik oka az úgynevezett Maassen-ügy. Hans-Georg Maassen leváltását az SPD követelte, mert egy lapinterjúban kétségbe vonta a külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videofelvétel eredetiségét.
A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel bevándorlókat gyanúsítanak.
Maassen végül nem távozott a politikából, hanem belügyminiszteri tanácsadóként folytatta.
A harmadik helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) végzett a szavazatok 11,6 százalékával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján
a CSU leginkább velük alakítana kormányt, és a párt nyitott a kormányzati felelősségvállalására.
A negyedik az AfD 10,2 százalékkal. Az AfD már a tizenhat tartományi parlament közül a tizenötödikbe is bekerült, de a két hét múlva esedékes hesseni választáson a tizenhatodik parlamentjét is beveheti, ahol a CDU szintén a népszerűségvesztés következményeibe futhat bele. A jelenlegi felmérések szerint az öt évvel ezelőtti 37 százalékhoz képest most csupán a szavazatok 28-29 százalékát szerezheti meg Merkel pártja, míg az AfD a voksok 13 százalékában reménykedhet.
Az utóbbi voksolás tovább erősítheti a Merkel távozását sürgető hangokat.
Merkel egyébként a napokban bejelentette, hogy ismét indul a CDU elnöki tisztségéért, és továbbra is az a meggyőződése, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség összetartozik. Eddig három kihívója van a CDU elnöki tisztségére, de egyikük sem ismert a német szövetségi politikában. Ha azonban október végére a CDU megrendül, új indulók is jöhetnek majd.
Mint arról korábban beszámoltunk, bár a bukás szélén tántorgó német nagykoalíció egy friss megállapodás alapján arról beszél, hogy a jövőben már csak magasan képzett migránsok érkezhetnek, valójában
a merkeli program évente 300 ezer bevándorlóval számol Németországban.
Három évvel az Angela Merkel kancellár által meghirdetett Wilkommenskultur után világosan látszik, hogy a beérkezett illegális bevándorlók 75 százalékának nincsen munkája, miközben évente több mint 20 milliárd euróba (nagyjából 6500 milliárd forint) kerülnek.
Egyre több elemző és publicista látja úgy, hogy a 2005 óta tartó Merkel-korszak a végéhez közeledik, bár azt senki nem tudja megjósolni, mi lesz azután. A kormánypártok bajorországi és hesseni kudarca felgyorsítaná a kancellár bukását. Egy friss felmérés szerint már csak 26 százalék a CDU támogatottsága, miközben az AfD 18,5 százalékon áll.
