Bruno Macaes európai ügyekért felelt a korábbi portugál kabinetben, jelenleg politikai tanácsokat ad nemzetközi befektetési cégnek – mondta Csizmadia Norbert a Pallas Athéné Alapítvány legfrissebb kiadványának szerzőjéről.
Az Eurázsia hajnala arról szól, hogy a 21. század Eurázsia évszázada lesz.
Ez egy összetett világ, de mégis egyensúlyteremtő erővel bír – tette hozzá. A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az utazás aranykorában és a legújabbkori felfedezések korában élünk.
Bruno Macaes is bejárta Eurázsia legtöbb országát, hogy megismerje az új kontinenst. Két évtizeden belül a világ öt nagy gazdasága közül három az eurázsiai térségben lesz – mondta. Az ázsiai térségben soha nem gondolkoztak egységben, míg Európa a modern kontinens volt, addig Ázsia a hagyományoké – tette hozzá. Eurázsia felemelkedésének az egyik legfontosabb kulcsa az Egy övezet, egy út kínai program – mutatott rá Csizmadia. Európát és Ázsiát elsősorban a közlekedési vonalak köthetik össze.
Anton Bendarzsevszkij, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítványa kutatója arról beszélt, hogy Európa és Ázsia határa kapcsán sok vita volt az elmúlt évszázadokban, és erről ma sincsen egységes vélemény.
Alapvető koncepció volt az elmúlt évtizedekben, hogy sokan attól óvtak, főleg amerikai geopolitikusok, hogy nehogy Oroszország és Németország szövetségre lépjen –
mondta a szakember. Az eurázsiai gondolat lényege, hogy csak Európa és Ázsia erőinek az egységesítésével lehet az Egyesült Államokat megelőzni – tette hozzá.
Oroszország hiába akarja képviselni az eurázsiai gondolatot, miközben az ázsiai területien csupán hatmilliónyian élnek. Fontos megemlíteni azt is, hogy térképeken jól néz ki az egységes eurázsiai térség, de a valóságban jóval nehezebb ezt megvalósítani, főleg a közigazgatási és etnikai megosztottságok miatt megosztottságok miatt.
Macaes szerint a kialakuló új világrendben nincsenek konkrét centrumok, hanem az egyensúly pólusok között alakul ki. A világrend átalakulására és egy új szuperhatalom emelkedésének jeleinek tekinti a Brexitet és Donald Trumpot. A szerző szerint ezek az események is azt szimbolizálják, hogy a globális erő Ázsiába tevődik át, ugyanis erre a régióra már egyre kevéssé tud befolyást és kontrollt gyakorolni a nyugati világ.