A nemzetközileg elismert jemeni kormány Rijádban tartózkodó elnöke, Abed Rabbó Manszúr Hádi azt tudatta, hogy kész újra tárgyalóasztalhoz ülni, miután a szeptemberi béketárgyalásokon
a húszi delegáció biztonsági okokra hivatkozva nem jelent meg.
Az elnök hozzátette, a tárgyalások során a feleknek részletes tervet kell kidolgozniuk a teljes fogolycserével, a központi bank támogatásával és a repülőterek újranyitásával kapcsolatban, továbbá arra kérte az ENSZ-t, hogy küldjön megfigyelőket a Vörös-tenger partján fekvő Hodeidába, hogy így vegyék elejét az ott zajló fegyvercsempészetnek.
A kormány ellen lázadó, Irán által támogatott síita húszik, akik szeptemberben azzal vádolták a Hádihoz hű erőket, hogy
szándékosan akadályozták delegációjuk indulását a szeptemberi béketárgyalásokra, kedden kiadott közleményükben szintén hajlandónak mutatkoztak a megbeszélések újrakezdésére.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden a jemeni harcok azonnali beszüntetésére szólított fel, James Mattis amerikai védelmi miniszter pedig egy washingtoni konferencián azt mondta,
a jemeni háború lezárásáról harminc napon belül béketárgyalások kezdődhetnek.
Theresa May brit miniszterelnök szerdán a brit parlamentben bejelentette, egyetért Washington álláspontjával, Margot Wallström svéd külügyminiszter pedig azt közölte, hogy országa hajlandó helyszínt biztosítani a béketárgyalásoknak.
Szaúd-Arábia, amely arab koalíciója élén 2015-ben avatkozott be az akkor már egy éve tartó polgárháborúba Hádi kormányának oldalán, illetve a vele szövetséges Egyesült Arab Emírségek
egyelőre nem reagált a washingtoni és londoni sürgetésre.
A nyugati fegyverekre támaszkodó koalíció szerdán még mindig küldött katonai erősítést az ostrom alatt álló Hodeidába.
A koalíció, illetve elsősorban az azt vezető Szaúd-Arábia szerepét a jemeni polgárháborúban több nemzetközi emberi jogi szervezet elítélte, a Human Rights Watch (HRW) pedig bűnrészességgel vádolta azokat az országokat, amelyek fegyvereket adnak el Szaúd-Arábiának.