Jaroslaw Kaczynski: szükség van Lengyelország önrendelkező EU-tagságára

Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) újraválasztott elnöke.

Ahhoz, hogy a lengyelek jól és biztonságban élhessenek, az európai uniós tagság szükséges, mégpedig önrendelkező tagság - jelentette ki a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski a párt parlamenti frakciójának tanácskozán.

A kétnapos, egy Varsó melletti községben szervezett értekezlet fő témája a jövő májusban esedékes európai parlamenti, majd az őszi lengyel parlamenti választásra való felkészülés.

Jaroslaw Kaczynski Forrás: AFP/NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk

Kaczynski két részből álló beszédet mondott, az első felét a média rögzítette, a másik - a PiS belső ügyeire vonatkozó - rész zárt ajtók mögött hangzott el.

A 2019-es év hosszabb időre eldönti Lengyelország sorsát

- szögezte le Kaczynski.

Szerinte a lengyelek elvárják, hogy országuk eljut a Nyugat-Európára jellemző szintre, szavatolja majd a jólétet, a biztonságot és a stabilitást.

Annak, hogy a lengyelek a nyugat-európai életszínvonalon élhessenek, több előfeltétele van - mondta a PiS elnöke, sorolva egyebek mellett a gazdasági ciklusokra reagáló, válságokat megelőző politikát, a hazai tőke fejlesztését, valamint a nemzeti pénznem megőrzését.

Szükséges továbbá, és ezt nagyon hangsúlyosan mondom, európai uniós tagságunk, önrendelkező tagságunk

- folytatta.

A kedvező fejlődés előfeltételeinek megteremtése a PiS választási győzelmén múlik - húzta alá, utalva a jövő évi lengyelországi választásokra.

Lengyelországban a jelenlegi kormánypárt azért is hátrányos helyzetben van az ellenzékkel szemben, mert a belpolitikai vitában a PiS betartja a demokratikus és a jogállami elveket, miközben a másik fél semmibe veszi e szabályokat

- jelentette ki Kaczynski,

rámutatva ebben az összefüggésben a kormánynak nem kedvező média túlsúlyára Lengyelországban, valamint arra, hogy az ellenzéket bizonyos külföldi szereplők támogatják.

Teljes erővel elutasítandó, a közvélemény megtévesztését célzó fogásnak nevezte, hogy azonos módon értelmezzék a PiS-kormány idején történt, valamint a 2015-ig kormányzó, a jelenleg ellenzéki Polgári Platformhoz (PO) fűződő korrupciós botrányokat.

Szerinte a PiS mindent megtesz az áthágások minimalizásáért, miközben a PO a legkisebb mértékben sem reagál ezekre.

A PiS esetében Kaczynski feltehetőleg a lengyel bankfelügyelet korrupciós gyanú miatt nemrég lemondott elnökének esetére utalt.

A PO-ra vonatkozóan a politikus hosszan sorolta az utóbbi évek legnagyobb korrupciós botrányait,

köztük az előző kormány idején történt, jelenleg az ügyészség által vizsgált áfa-kiesést.

A lengyel pénzügyi tárca becslései szerint 2008 és 2015 között a lengyel állami költségvetés 250-265 milliárd zlotyt (18,9-20 billió forint) érő kiesést szenvedett az áfacsalások miatt.

Nagyon sok minden arra vall, hogy egy átfogó botrányról volt szó, és a kormány bizonyos mértékben tolerálta azt - jelentette ki a PiS elnöke, hozzáfűzve:

ez egyszerűen annak a kormánynak a botránya volt.

Kaczynski az emberi jogok drasztikus megsértésével is vádolta a PO-kormányt, sorolva az akkori kormányellenes tüntetéseken alkalmazott rendőri erőszak eseteit, köztük azt, hogy egy

2015-ös bányásztüntetésen a rendfenntartó erők gumilövedéket használtak.

Hangsúlyozta: pártja biztosítja a jogállamiság megőrzését, a kormány által folytatott reformok, köztük az uniós szervek által bírált igazságügyi reform éppen a jogállamiság betartását célozza.

A reform célja, hogy a bíróságok ne legyenek politikailag elfogultak, az igazságügy olyan szabályok szerint működjen, amelyeket Európában már régen megszabtunk, Lengyelországban viszont a sokéves kommunizmus miatt nehezen érvényesíthetők

- fejtette ki Kaczynski.

Piotr Semka, a DoRzeczy konzervatív hetilap szerkesztője a lengyel köztévében úgy kommentálta Kaczynskinak az EU-tagságra vonatkozó kijelentését: a PiS elnöke hangsúlyosan el akarta utasítani azokat az utóbbi időben az ellenzék részéről elhangzó nézeteket, miszerint a lengyel kormány ki akarja léptetni Lengyelországot az EU-ból, egyúttal hangsúlyozni kívánta a lengyel szuverenitást az unión belül.