Ahogy az Origo beszámolt róla, Dacian Cioloș elsőként támadta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt a tervezetét, amely törvénybe foglalta a Gyulafehérvári Határozat kisebbségekre, így az erdélyi magyarokra is vonatkozó rendelkezéseit, és felszólította a szövetséget, hogy azonnal vonja vissza a jogszabályt.
Az RMDSZ ugyanakkor szintén a volt technokrata miniszterelnököt okolja amiatt, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára.
A Gazeta de Cluj című kolozsvári hetilap az internetes oldalán közölt terjedelmes cikkében Cioloș múltjának egy olyan időszakáról szolgáltat információkat, amelyről a politikus semmit sem közölt önéletrajzában.
A lap állítása szerint
Dacian Cioloș kolozsvári egyetemi hallgatóként a szélsőséges, magyarellenes és antiszemita Vatra Românească szervezet tagja volt.
Vatra Românească (magyar jelentése: Román Tűzhely vagy Román Otthon) jelenleg is törvényesen működő román soviniszta (többek között magyarellenes, zsidóellenes stb.) egyesület, amely 1990. február 7-én alakult Marosvásárhelyen. Eleinte kulturális egyesület kategóriával leplezték a szervezet valódi célját. Számos egykori kommunista aktivista és Securitate-tiszt tevékenykedik soraiban. Ez az egyesület szervezte meg 1990-ben a marosvásárhelyi etnikai zavargásokat, a „Fekete Márciust", amely három magyar és két román személy halálával végződött, a sebesültek száma több százra rúgott.
Az Amerikai Egyesült Államokban (DePaul University, Chicago) élő Ted Anton professzor szerint a Vatra Românească képezi a kapcsolatot a kommunista titkosszolgálat, a Securitate és a két világháború közötti fasiszta szervezet, a Vasgárda között. A hatalmukat épp átmentő kommunistákat bíráló írásai miatt ők gyilkoltatták meg 1991-ben Ioan Petru Culianu Amerikában élő román írót, a híres Mircea Eliade tanítványát. A Vatra Românească politikai szervezete a Román Nemzeti Egység Párt (Partidul Unității Națiunii Romăne - PUNR) volt, amely 2006-ban egyesült a Konzervatív Párttal (Partidul Conservator).
A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában,
a Junimea Vatra Românească-ben 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségéig emelkedett a ranglétrán.
Fekete Március (más néven marosvásárhelyi pogrom) megnevezés alatt azokra az etnikai zavargásokra hivatkozunk, amelyek 1990 márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen a két nemzetiség között. A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt. Az eseményt az váltotta ki, hogy a magyarság tüntetett az anyanyelvi oktatás megteremtésért, amire válaszul a Vatra Românească soviniszta román szervezet a román kormányerők támogatásával szervezetten környékbeli románokat szállított Marosvásárhelyre, akik feldúlták a város központját, majd rátámadtak a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra.
Továbbá a Gazeta de Cluj információi alapján
Cioloș vezetője volt a magyarellenességéről hírhedtté vált Gheorghe Funar kolozsvári polgármester pártja (Partidul Unității Națiunii Române - PUNR, magyarul a Román Nemzeti Egység Párt) ifjúsági szervezetének,
illetve dolgozott az adott időszakban a helyi városházán – írja a cikket szemléző Maszol.ro.
A volt miniszterelnök szóban nem volt hajlandó válaszolni a lap kérdéseire, de később írásban megtette ezt. Elismerte, hogy
a kolozsvári városházán dolgozott, és hogy diákként több olyan akcióban is részt vett, amelyek szervezői között a szélsőjobboldali Junimea Vatra Românească is ott volt.
Azt nyilatkozta azonban, hogy befejezte a tevékenységét a szervezetben, amikor elkezdődtek Funar pártjának, a PUNR ifjúsági szervezetének a megalakításáról szóló tárgyalások. Arra a kérdésre, hogy töltött-e be valamilyen tisztséget a pártban vagy az ifjúsági szervezetben, Cioloș csak azt válaszolta: „nem voltam párttag, tehát nyilvánvaló, hogy nem töltöttem be semmilyen tisztséget a pártban".
Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester (1992-2004) a magyarellenes és soviniszta orientációjáról vált ismertté. Ő volt az, aki a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatára elhelyeztetett egy feliratot, amely szerint a király román származású. A város közterületein elhelyezett tárgyakat (padok, közlekedési táblák, szeméttartók stb) nemzetiszínűre festette, a karácsonyi ünnepek alatti kivilágítást kizárólag piros-sárga-kék égőkkel oldotta meg, ásatásokat kezdeményezett a főtéren. Számos cselekedetével a helyi magyar kisebbséget provokálta: a magyar személyekről elnevezett utcák nevét megváltoztatta, a magyar-román alapszerződés aláírásakor (1996. szeptember 16.) halottas menetet szervezett Kolozsvár utcáin (a koporsóban egy késsel átszúrt szívű bábu feküdt). Amikor a kolozsvári magyar konzulátusról ellopták a zászlót, Funar azt nyilatkozta, hogy a tolvajokat a város díszpolgárává kell kinevezni.
A Gazeta de Cluj ugyanakkor
megannyi dokumentum fénymásolatát is közli, amelyek Dacian Cioloșnak a szélsőségesen nacionalista szervezetekben folytatott tevékenységét tanúsítják.
Ezek között a Junimea Vatra Românească szervezetben betöltött alelnöki tisztségét rögzítő bírósági irat, valamint a PUNR ifjúsági szervezetének a Cioloșt elnökként feltüntető belső iratai is szerepelnek.
A lap adott ponton
a titkosszolgálatok kormányfőjének nevezi, és a kommunista diktatúra politikai rendőrségével is összefüggésbe hozta Dacian Cioloșt, kijelentvén, hogy a Vatra Românească a Securitate 1989 utáni politikai kifejeződése volt.
Sőt a Gazeta de Cluj egyenesen azt állítja, hogy kolozsvári egyetemi tanulmányai után a későbbi kormányfőt a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) beszervezte, kiküldte Franciaországba, majd beépítette az Európai Bizottság struktúráiba, ebben az esetben viszont bizonyítékokkal nem szolgál a lap.
Dacian Cioloș 2007 és 2008 között Románia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere volt, 2010 és 2014 között az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét töltötte be, majd
2015 novembere és 2017 januárja között Románia miniszterelnöke volt.
Az általa létrehozott Románia Együtt párt támogatottságát egy december eleji közvélemény-kutatás 8,2 százalékon mérte.
Cioloş pártja a szélsőségesen liberális és magyarellenes ALDE EP-frakcióvezető, Guy Verhofstadt, illetve a bevándorláspárti Emmanuel Macron francia államfő európai mozgalmához csatlakozott nemrég, amelynek célja, hogy
a migrációt támogató erők megőrizzék a többségüket az Európai Parlamentben a májusi EP-választások után is.
A politikus legemlékezetesebb akciója kormányfőként
a Brüsszel által kitalált kötelező betelepítési kvóta elfogadása volt, noha a romániaiak túlnyomó többsége ellenezte azt.
A nagyobbik kormánypárt, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusainak a véleménye alapján
Cioloş Soros György embere, aki rövid miniszterelnöki ciklusát is részben a spekulánsnak köszönhette,
ugyanis az után került hatalomra – választások nélkül -, hogy több külföldről támogatott civil szervezet megbuktatta Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt.
A PSD politikusai szerint a kötelező migránskvóták Cioloş általi elfogadása is alátámasztja felvetésüket, miszerint a volt technokrata miniszterelnök Soros hű szövetségese.
Liviu Dragnea, a PSD vezetője, a Képviselőház jelenlegi elnöke a 2016-os parlamenti választási kampány során több alkalommal támadta az amerikai spekuláns hálózatának romániai tevékenységét,
Dacian Cioloșt pedig azzal vádolta, hogy a nemzeti érdekek szolgálata helyett Brüsszel és a Soros-birodalom utasításait hajtja végre.
Darius Vâlcov, Viorica Dăncilă jelenlegi román kormányfő tanácsadója december 2-án kijelentette, hogy
Cioloş Soros György embere.
Szerinte a bevándorláspárti spekuláns egy cégnek tekinti Romániát, és ottani üzleti érdekeinek ugyanúgy akar érvényt szerezni, mint ahogyan a Facebook esetében tette, amiért a közösségi portál a részvények értékét csökkentő manipulációval vádolta.
Vâlcov véleménye alapján Soros a bábján, azaz Cioloșon keresztül akarja most is érvényesíteni a gazdasági-politikai érdekeit Bukarestben.