Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az RMDSZ hétfőn közölte, hogy törvényhozói tervezetbe foglalták az 1918-ban elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely a következőket írja elő:
Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.
Az RMDSZ által iktatott törvénytervezet a következőket kéri a román államtól: lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, mind helyi, megyei, országos és európai szinten; a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítását a bíróságokon és törvényszékeken; a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítését a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben; a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában; a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint
különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.
Az erdélyi magyarság helyzetét 100 év után végre rendezni kívánó tervezet ellen elsőként Soros György legfontosabb romániai szövetségese, Dacian Cioloş ellenzéki politikus, a márciusban alapított Románia Együtt Mozgalom (RO+) nevű párt elnöke szólalt fel.
Dacian Cioloş pártja a szélsőségesen liberális és magyarellenes ALDE EP-frakcióvezető, Guy Verhofstadt, illetve a bevándorláspárti Emmanuel Macron francia államfő európai mozgalmához csatlakozott nemrég, amelynek célja, hogy
a migrációt támogató erők megőrizzék a többségüket az Európai Parlamentben a májusi EP-választások után is.
Cioloş 2015 novembere és 2017 januárja között Románia technokrata miniszterelnöke volt.
Legemlékezetesebb akciója kormányfőként a Brüsszel által kitalált kötelező betelepítési kvóta elfogadása volt, noha a romániaiak túlnyomó többsége ellenezte azt.
A politikus egyébként eléggé be van ágyazódva a brüsszeli elitbe, 2010-2014 között ugyanis az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa volt.
A nagyobbik kormánypárt, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusainak a véleménye alapján
Cioloş Soros György embere, aki rövid miniszterelnöki ciklusát is részben a spekulánsnak köszönhette,
ugyanis azután került hatalomra – választások nélkül -, hogy több külföldről támogatott civil szervezet megbuktatta Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt.
A PSD politikusai szerint a kötelező migránskvóták Cioloş általi elfogadása is alátámasztja felvetésüket, miszerint a volt technokrata miniszterelnök Soros hű szövetségese.
Liviu Dragnea, a PSD vezetője, a Képviselőház jelenlegi elnöke a 2016-os parlamenti választási kampány során több alkalommal támadta az amerikai spekuláns hálózatának romániai tevékenységét,
Dacian Cioloșt pedig azzal vádolta, hogy a nemzeti érdekek szolgálata helyett Brüsszel és a Soros-birodalom utasításait hajtja végre.
Darius Vâlcov, Viorica Dăncilă jelenlegi román kormányfő tanácsadója december 2-án kijelentette, hogy
Cioloş Soros György embere.
Szerinte Soros egy cégnek tekinti Romániát, és ottani üzleti érdekeinek ugyanúgy akar érvényt szerezni, mint ahogyan a Facebook esetében tette, amiért a közösségi portál a részvények értékét csökkentő manipulációval vádolta.
Vâlcov véleménye alapján Soros a bábján, azaz Cioloșon keresztül akarja most is érvényesíteni a gazdasági-politikai érdekeit Bukarestben.
Közben a sorosista Románia Együtt Mozgalom az Agerpres román hírügynökségnek eljuttatott közleményében elítélte a politikai és etnikai „enklavizáció" minden formáját, és úgy véli,
az RMDSZ-nek vissza kellene vonnia törvénytervezetét, amely a Gyulafehárvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részének a román jogrendbe ültetését célozza.
Az enklavizáció olyan folyamat, amely arra irányul, hogy egy adott állam területén hozzon létre egy, a központi közigazgatástól elkülönülő saját politikai-területi entitást. Cioloş vádjai alapján az erdélyi magyarság ilyen régiót akar létrehozni Székelyföld területén. A helyi magyarság vezetői határozottan cáfolják ezt.
Dacian Cioloş noha nem tagja a román parlamentnek, de ennek ellenére mégis veszi a bátorságot, hogy uszítson a magyarok ellen, mikor azok teljesen jogosan számon kérik a 100 éve megígért, de soha meg nem adott kisebbségi jogokat.
A sorosista politikus azt hazudja, hogy az RMDSZ etnikai alapon „enklavizálni" akarja Romániát, de ez természetesen nem igaz.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is megszólalt a vita kapcsán.
Az erdélyi magyar politikus szerint
a „román testvéreknek" nincs okuk aggodalomra, mert senki nem akarja ellopni Erdélyt.
Kelemen kijelentette:
a magyar érdekképviselet évek óta várt arra a gesztusra, hogy román oldalról kezdeményezik a gyulafehérvári nyilatkozat beiktatását a román jogrendbe.
„Eltelt száz év, amely után egy erős többségnek, egy önbizalommal rendelkező, és a kisebbségekhez korrekt módon viszonyuló nemzetnek el kellene gondolkoznia a történteken. Ha ez a nyilatkozat az egyesülés alapja, akkor ennek a kisebbségekre vonatkozó pontjait is komolyan kell venni" - mondta.
