I. Ferdinánd román királyt a helyi közvélemény „országegyesítőnek" tartja, amivel az ő uralkodása alatt csatolták Erdélyt, a Bánságot és a Partiumot – benne Váraddal – Romániához - írja a Főtér.ro.
A lovasszobrát 1924-ben állították fel a partiumi nagyváros főterén,
a mű tulajdonképpen Nagyvárad Romániához való tartozását szimbolizálta.
Az addig Szent László nevét viselő teret pedig átnevezték Egyesülés-térnek, ami a kelet-magyar területek Román Királysággal való „egyesülésére" utal. A tér hivatalosan még mindig ezt a nevet viseli, de a helyi magyarok továbbra is Szent László-térnek hívják.
A lovasszobrot a kommunisták eltávolították a térről, de nemsokára visszakerülhet oda.
1893-1923 között Ferdinánd helyén Szent László királyunk szobra állt.
A Trianon után, 1923-ban Szent László emlékművet a római katolikus székesegyház előtt helyezték el, ma is ott található.
A helyi magyarság az ő szobrát akarta most visszaállítani a főtérre, de a román városvezetés lesöpörte az asztalról a magyarok javaslatát.
Nagyváradot - Horvátország fővárosához, Zágrábhoz hasonlóan - amúgy László király alapította, de ennek ellenére mégsem lehet szobra a város főterén.
Az elmúlt 100 évben Váradon eléggé lecsökkent a magyarság aránya az erőszakos asszimilációs kísérletek, a magyarok elvándorlása és a románok betelepítése miatt.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján 25 százalékos az arányuk, 1910-ben pedig még 91 százalék volt.