Szili Katalin közölte: nemrég volt 25 éve annak, hogy a felvidéki magyar választott képviselők Komáromban megfogalmazták a szlovákiai magyarságot érintő legfontosabb céljaikat.
Egyebek mellett társnemzeti státuszt szerettek volna, azt, hogy ahol a magyarság számaránya eléri a lakosság 10 százalékát, ott legyen hivatalos nyelv a magyar, és a hivatalokban részarányosan legyen magyar foglalkoztatás
- tette hozzá.
Megjegyezte: akkor 11,5 százalék volt a magyarság aránya Szlovákiában, jelenleg viszont nem éri el a 10 százalékot.
Nem annyira az elvándorlás, hanem inkább az asszimiláció jellemző
- tudatta.
Szili Katalin elmondta: a magyar gazdaság javuló helyzete a határon túli magyarságnak is sokat jelent.
Ennek köszönhető, hogy a kormány támogatást nyújt a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai és az erdélyi magyaroknak is.
Ez gazdasági, oktatási, kulturális támogatást jelent, segíti az önazonosság megőrzését, valamint azt, hogy a magyarság a szülőföldjén fejlődhessen gazdaságilag.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány családpolitikai eszközökkel is támogatja a határon túli magyarokat, példaként említette a Köldökzsinór programot.
Kiemelte a Rákóczi Szövetség Felvidékről indult kezdeményezését is, amelynek keretében tízezer forintos támogatást adnak mindenkinek, aki magyar iskolába íratja gyermekét.
Az idén beiratkozottak száma jelentősen nőtt az előző évekhez képest
- mondta a miniszterelnöki megbízott.